Vannak kisebb furaságok amit könnyű megszokni, vannak pedig logikus, óriási ötletek amik megkönnyítenek dolgokat.
Vannak eszement baromságok, melyekkel néha nevetve, kerek szemekkel, máskor éppen dühöngve küzdünk meg.
Teljesen normális szerintem, hogy néha Magyarország a "bezzeg", néha meg Anglia, hiszen bármennyire is Európa mindkettő éppen annyira nem gondolják a britek annak.
Komolyan érzem, hogy szándékosan mennek szembe mindennel, ami őket az európaiság felé terelné, vagy azzal, hogy valamiféle egyenország legyenek. Szeretett fontjuktól sem váltak meg, és aki ismeri kicsit is őket tudja, hogy ez nem csak közgazdasági kérdés.
Ennek a hozzáállásnak rengeteg előnye mellett nagyon sok hátránya is van. Fél élet is kevés lenne az összefüggések feltárása mind itt mind ott, tök mindegy, hogy amúgy milyen szempontból vizsgálnánk meg.
Elképesztő azt látni, hogy egy adott problémához, vagy akár csak megoldandó feladathoz mennyire másképp áll hozzá az egyén - függetlenül attól, hogy amúgy mennyi gógyi szorult belé - csak aszerint, hogy melyik országban szocializálódott.
Szeretem ezt az országot, de bármennyire is úgy szeretnék feltüntetni - nem Anglia fingta a passzátszelet (ide valami frappánsat kerestem, de ennél képszerűbb nem jutott eszembe).
Többségük megmosolyogtatóan pökhendi népség, de én még ezt a naív magabiztosságot is szeretem bennük. A sokszor előkerülő mindentudás (mert a Daily Mail is megírta, vagy a Sun, mert olvassák és azt hiszik, hogy újság) elképeszt, máskor meg arra csodálkozom rá, hogy jééé ezek olyan dolgokkal is tisztában vannak amit nem is feltételeztem volna...
Pont olyan emberek élnek itt is, mint ott, csak más a körítés.
Az NHS is pont ilyen. Szidják mint a bokrot, ömlik a tévéből is, hogy meg kéne reformálni a rendszert is meg az ellátási alapelveket, szakmailag szinvolalat emelni, összességében rendbetenni mert káosz van.
Közben meg nagyon sok olyan dolog van ami tök jól és olajozottan müködik, sokkal jobban mint Magyarországon és nem is mind pénzkérdés. Van ami meg agyament baromság és csak időhúzás meg felesleges papírmunka, felesleges papírmunka és felesleges papírmunka.
Sajnos otthon is effelé mennek, pedig nem ez lenne az út.
Itt mindenre van útmutató (pathway) amivel nekem is meggyűlik a bajom a munkám során, a baj az, hogy ha valakire nem lehet ráhúzni akkor megáll a tudomány.
Vannak olyan területek, ahol teljesen személyre szabottan működik minden, máshol meg ha valaki nem fér a skatulyába akkor toporognak mint a tojós tyúk a konyhakövön.
Namindegy.
Na e hosszú bevezető után kb. el tudja mindenki képzelni:
- mekkora makifejet vágtunk a Zsófival, mikor a midwife (szülésznő-védőnő keverék) legutóbbi látogatásakor egy horgolt (!!!!!) női mell (erre hagyok időt !!!!!! 1 2 3 4 5 6 7 8 )
és a Tomi húsz éves mackójának(!!!) segítségével demonstrálta milyen a helyes pozíció etetéskor...
- miért nem tudunk mackóra soha többé ugyanazzal a szemmel nézni.