Megint jókislány voltam

... és most egy perces néma csenddel emlékezzünk meg azokról akik agyvérzést kaptak az irigységtől.

:-)

(Amúgy ez az ajándék magunknak egyenesen vetíti előre az életmódváltásunkat és a fogadalmunkat az edzőterembérletre. Szóval nem csak a villogás na...

ŐŐ - de az is, me nagyon menő.)

Szössz

Férj

"Amikor elôször kóstoltam anyád kávéját, akkor értettem meg mi az a boszorkánykonyha."

(Egyszer már említettem asszem, de a teljesség kedvéért:

Piaci instant kávépor, lidlis kapucsínópor, két furaízû édesítôtabletta ezeket elkeveri túlnyomáson 'vagynemtomhogy' forralt háromszázfokos vízzel ami még fél óra keverés után is zubogna ha a kanál nem oldódott volna fel addig.

Anya mindezt az elkészítése után azonnal szürcsölgetni kezdi.)

...deamúgy imádjuk...

...anyámat.

Miegymás és egy szössz

Itt van a lányunk meg az unokánk két hétig. Hirtelenjött elhatározás volt, de szerencsére van a családban légiközlekedésben dolgozó ember, így személyzeti jeggyel jöhettek idefelé óccsón (ingyen) (amit ezúton is köszi az unokatesómnak).

Nagy az öröm.

Reggel kicsit korán kelünk (ötkor) a gyerkőccel, de ez még belefér (őőő, korábban is megyünk aludni mer a gyerek ötemberes duracellel működik.)

Férj: "Olyan disznóvágás-érzésem van. Akkor is mindenki ilyen keskeny szemekkel nézett és kint még sötét volt."

Marcibazsi rém aranyos, valami egészen elképesztő szókinccsel beszél Klingonul, de a sziját, a kukkot, a dádát meg a nyanyát értem. Egyszer már mondott papát is.

Ipadfüggő mint én és lekonyulós lapátfülei vannak mint amilyenek nekem voltak kiskoromban.

Okos és akaratos, szóval a családtól nem üt el. A lépcsőmászás és a kertben szaladgálás a kedvenc elfoglaltsága, valamint elszántan próbálja megállítani a kutya farkát mert szerintem nem érti miért mozog egyfolytában.

A Mása és a Medve a kedvenc meséje, a szendvics és a tejszelet a kedvenc kajája. Sokmindent meg kell tudnom még róla, mert telik az idő...

Majd csinálok szelfit vele, de egyelőre itt vannak ezek: ahogy látszik, a papát is lenyűgözte. Tegnap eljöttek a munkahelyemre elém a férj babakocsit vezetett újra. Szerintem élvezi.

Nem ám csak technikával etetjük, de csak ilyenkor marad nyugodtan, hogy lefotózzam. A lépcsőn kb húsz képből ez az egy lett többé-kevésbé éles...

(Albérlet update: lett nekik lakás, szép helyen, közel a melóhoz. Mire hazamennek innen, Tomi már el is intézte a költözést.)

Heló - szolgálati közlegény

Sose használtam a blogomat még erre, és nem is lesz hirdetési felület, de...

a lányomék sürgősen albit keresnek Budapesten. Ezért ideírom amit kb keresnek, hátha sikerül, több emberhez eljut...

Szóval a szöveg:

"Sürgősen kiadó lakást keresünk Budapesten, október eleji költözéssel. Maximum 110-140 ezer ft+kk+rezsiköltséget tudunk bevállalni.

A lakásról:

-Ami a legfontosabb gyerekkel is költözhető legyen (van egy 1,5 éves fiúnk, illetve február végén érkezik a tesó)

-Minimum 50 nm, két szoba.

-Erkély nekünk nagyon fontos, illetve, hogy ne legyen túl magasan a lakás.

-A lakás észszerű távolságra feküdjön az Árpád hídtól (max 45 p BKV)

-Gázkonvektor a gyerekek miatt kizárva.

-Szeretnénk jó körülmények közé költözni, ezért fontos a gyerekbarát környezet és egy jó állapotú lakás.

-Jobb ha bútorzatlan, de nem baj ha bútorozott.

-A kádas fürdőszobát részesítjük előnyben."

Aki esetleg tud valamit, itt a blogon az e-mailes kapcsolatfelvételi boxban (jobb oldalt lent) tud nekem írni kontaktot - emailt, telefonszámot bármit, de akár hozzászólásban is ha nem gond a kontakt nyilvánossága.

Én még elmondanám, hogy legalább olyan rendik ők mint én, és tök nem zűrös banda.

És amúgy halál boldogok vagyunk, mert jön a második babó, és ez mostmár hivatalos lehet is örülni, mert van munka már csak egy jó kis albi kell. 

A tegnap, amikor angolok angolnak néztek

Visitor - Are you a Geordie?

Me - Sorry? What does it mean?

Visitor - Are you from Newcastle?

Me - No. I am from Hungary... 

:-)

( Látogató kérdezte Dzsordi vagyok e? Megkérdeztem az mit jelent. Hát azt, hogy Newcastle-ból jöttem e... 

Hát nem, magyar vagyok. Először esett úgy, hogy itteninek néztek - dagad a mellem, mit tagadjam jól esett.)

Volt ez a dolog ma reggel...

Pár évvel ezelőtt simán megírtam volna.

Most viszont már olyan sokan ismernek, hogy legyen elég ennyi: ma reggel hatkor az ágyban vagy húsz percig fuldokoltunk a röhögéstől.

Hát ez van. Erről már lemarad a külvilág. Ez már olyan titkos mint a Voynich kézirat.

Megérkeztek a tatting tűk. Azonnal letettem az első leckét az asztalra:
Annyi, de annyi ötletem van, csak előbb fejlődnöm kell. Ez még csak a kezdet.

Rendelésre a múlt héten egy kis tatyót horgoltam - varrtam egy hároméves kislány keresztelőjére:

Közben horgolom a nappali színeit:

Szóval elfoglalt Manka vagyok, és nagyon várom a török fonalaimat. 

(Miért Manka? Mer a férjem Rumcájsz... nem borotválkozott az egész szabadság alatt...)

Az egyedüllét óráiban infantilis elfoglaltságaim vannak.

Találtam egy új Star Trek játékalkalmazást (startégia főleg) és tök megettem...

Fazekas Henrik 1-7 szériáját olvasom újra angolul lelkesen, "enchanted edition" amiben mozognak az illusztrációk, de amúgy is mozog a fejemben minden ha a varázslóvilágban vagyok.

Rendeltem sok fonalat törökországból, de ki kell töltenem az időt míg megérkezik... messzi a legjobb ár-érték arányt tudta felmutatni a fonalparadicsom nevű török bolt az ebayen, kiváncsi leszek a minőségre, bár az előzetes tájékozódásom jó eredménnyel zárult. Vettem továbbá "tatting needle" készletet (tűt az újfajta tudományomhoz). Tatting lefordítva három helyről keresve - kézimunka, de ezzel én egész másra asszociálok (és nem csak én...).

Szóval a tatting egyfajta varrott-hurkolt csipkeféleség. Vannak ugyanis a megszokottól eltérő ötleteim a hasznosítására, és hagyományos tűvel az alapokat már megtanultam.

Hálószoba (ezúttal a saját háló) újraprojekt folyamatban, nem is igazán "újra" hiszen az ágyon kívül nincsen benne semmi, szóval teljesen előlről rendezem. Megvan az irányvonal az utolsó faliképig. Ezzel elfoglalom magam egy időre megint.

Még van másfél hét a szabimból és (régi)új laptopot is kaptam szóval elleszek...

A férj átkutatta az összes tárhelyet és merevlemezt, mire nagy nehezen összeszedte a régi dolgaimat, zenéimet, sorozataimat amit még az előző gépemről mentett le, mikor az végleg beadta a kulcsot. E művelet közben én folyamatosan a férjet baszogattam, mert az rendben van, hogy a saját dolgait nem rendszerezi és olyan káosz van még a fejében is, hogy egy mentalista is eret vágna magán, de hogy az én cuccaimat is úgy összekeverje, hogy egy hétbe fog telni kiválogatni az már mindennek a teteje.

Mondjuk jobb így is, mint az első verzió - tudniillik, hogy nem is tudja megvan e pl. a majdnem ezer könyvből álló mappám, amelynek minden tagját egyenként szedegettem össze még anno mikor egy titkos mobilkönyvtársaság és kalóz könytár (ugyemilyenjólhangzik?) (Candlekeep) tagja voltam (nah az is megérne egy posztot, hogy milyen úton lehetett oda bekerülni) , és egy délutánon át sírtam a sci-fi és fantasy regénygyűjteményem után... na tegnap kiderült, hogy megvan, igaz - egy régebbi mentésben, de ez volt a hónap csúcsélménye számomra.

Miután rendberaktam az irdatlan mennyiségű adatot, lehetőségem lesz újranézni a Voyagert, vagy a Stargate-et is miközben horgolok.

Belefért a héten egy-két film is, még várjuk az Independence Day2-t a skymovie-ra amit előrendeltünk, várom az új Star Trek filmet is nagyon. Mégiscsak jó ez az itthoni nagytévés háromdés izééé.

Most csupán csak boldogsággal tölt el, hogy nyár van - amellett, hogy néha jövünk megyünk a kedvenc időtöltéseimnek hódolhatok egy jó ebéd és zuhany után a hűvös szobában.