Aztán a dal sem jutott eszembe, pedig már végigpörgettem a Brother Louie-től a Suzannáig mindent a fejemben.
Baromira idegesített, de végül feladtam.
Este a telefonos jegyzeteimben egy címet kellett megnéznem, az alatta levő jegyzet a név volt. Azt is elfelejtettem, hogy felírtam oda: Karen Millen...
A dal a Karolina volt.
Én meg rendesen hülyülök.
2 megjegyzés:
Lomb Kató írta, aki arról volt ismert kis hazánkban, hogy tíz nyelven szinkrontolmács volt. A nyelvek közül egyedül a németet tanulta a zárdában, az összes többit autodidakta módon egyedül. A nyelvtanulás rejtelmeiről szóló könvében írta, hogy ha lehetséges, akkor mindig próbálja valami ismerthez kapcsolni. Japánban volt, már tudta, hogy a köszönöm az japánul arigáto. Szerinte az aligátorhoz lehet kacsolni. A ruhatáros kiadta a kabátját, ő villogni akart a friss tudással és mondta a ruhatárosnak, hogy "krokodil". Asszociáció, asszociáció hátán! :-)
Egyébként, Pécsett született!
Olvastam én is a könyvét még anno, mikor készültünk kifelé. Humoros és tanulságos egyben.
Nekem abban segített sokat, hogy rábeszéltem magam az angol nyelven olvasásra, még mielőtt beszéltem volna egyáltalán.
Mert azt hiszem ő mondta, hogy ha van sok input, előbb utóbb megjön az output.
Megjegyzés küldése