Időpont: reggel 7:45
Mielőtt bárki megkérdezné: reggel a híreket olvasom a klotyón a telefonomon, ez a kutyafej meg amúgy mindennapos, de még mindig röhögök rajta reggelente.
Jah és igen, nyitva van az ajtó, ahol sok a gyerek az évek alatt ez rögzül.
Meggyőződésem, hogy a kutya meg beleillik ebbe a családba.
6 megjegyzés:
De jó fej az a kutty! :)
Legalább egy kis vidámsággal kezdődik a napod. Meg most már a miénk is. Bájos kis kutya. :)
Én egyébként reggel a legnagyobb csendben osonok ki az ágyból, rohanok villámsebességgel a fürdőszobába és próbálok meg gyorsabb lenni a macskáinknál. Nem mindig sikerül, és a reggeli híreket így mi is sokszor édes négyesben olvassuk.
Veled ellentétben, nálunk is volt gyermek gazdagon, de nálunk a slozi volt a szentély! Megtanulták, hogy azt a tevékenységet az ember szereti egymaga végezni. Mellesleg kultúrterem funkciót is betöltött, mert az volt az egyetlen hely a házban ahol sajtószemlét lehetett tartani.
:)
Nem is azért volt nyitva, mert utánam akartak volna jönni.
Magam hagytam úgy, hogy halljam őket, mit csinálnak. Kicsik voltak mind egyszerre, ha eltűntem pár pillanatra, máris rosszaságon törték a fejüket. Néha még így is sikerült nekik ketchuppal felmosni a konyhát, vagy bezárni a macskát a mosógépbe.
Jah, most, hogy belegondolok, van néhány megdöbben tő történetem még a blogolás előtti időkből.
Halljuk, halljuk a régebbi sztorikat is!
A ketchupos felmosás külön érdekel!
Az én fiam 5 évesen azt próbálta ki - míg én a slozin voltam, és hittem, hogy ő még alszik -, hogy a műanyag poharak vajon meggyullandak-e a gáztűzhelynél. (Éljenek az öngyulladó gáztűzhelyek.)
Már 5 pohár volt a konyhakövön félig elégve, mikor kimentem, és észrevettem, hogy ismét kísérletezik...:)
Megjegyzés küldése