Hosszasan tudnék érvelni emellett a rokonsági dolog mellett, de ma csak egyetlen megjegyzés:
Kapcsolatunk hajnalán ezeregy alkalommal említettem, hogy a használt zoknit jobb rögtön a szennyesbe tenni, nem kell szanaszét tárolni a lakásban, (és akkor a zoknirejtegetésről nem is beszélek) a tisztát is leteszi amit elővesz - kávézik, öltözik, otthagyja, elővesz egy másikat, összekeveredik, a fiókban meg sosincsen zokni, mert én csak összeszedem és megy a szennyesbe. A zokni hordhatóságának megállapítására ugyanis a férfiak a szaglásukat használják, nem pedig holmi logisztikai alapelveket. Ez valami evolúciós pszichológiai, vagy genetikai dolog lehet, egyszer majd utánaolvasok.
Mosolyogva és fürkésző tekintettel néztem végig azt is ma reggel, hogy a férj másodpercekig szagolgatta az ÉN levetett zoknimat (amit én hagytam a kanapén, mert elájultam tegnap, azt hitte, hogy az övé), és nem tudott rájönni, hogy tiszta, vagy nem?
Fúj...
...de mi rohadtul röhögtünk.
6 megjegyzés:
Tán egy ideig Szimatkám -nak kellene szólítani. Bónusként, hátha javulna: - A piszkost rögtön a szennyesbe, tisztából elég a napi egy pár - a Zurad kobakjában.
Nem látom magam előtt tisztán: Levetted a zoknijaidat, szépen lefektetted magad mellé és melléájultál, gondosan ügyelve, hogy párhuzamosan feküdjetek? Emígyen is mutatva a rendet.
A röhögéstől alig bírtam végigolvasni...
Most már értem apám miért szagolgatja a zoknijait! :D Mondjuk a tisztával még nem láttam mit csinál, de a koszosat kétszer ismeg szokta, hogy biztos legyen benne.... és közben prüszköl.... :P
Ehhez képest viszont kevés nagyobb kihívás létezik férfiember számára, mint kicserélni egy szaros pelenkát. Az Univerzum egyik nagy rejtélye ez
Tableno
Így igaz Tableno.
Mennyire így igaz...
Ki érti?
Ezért mondom én mindig, hogy lehet, hogy minden nő egy talány (kivéve engem, én rém egyszerű lélek vagyok ;) ), de minden férfi is rejtély.
Mennyi mindenről maradtam le egy kis megfázás miatt. :) A naplóbejegyzéseket publikálnod kéne, főleg a születésnap- és Románia-féléket. :)))
Ami pedig a zoknit illeti... Még mindig könnyes a szemem, sírok is meg nevetek is - az én apám is pontosan ezt csinálja... :D Ráadásul velem meg morog, hogy naponta cserélek zoknit, merthogy szegény anyádnak kell mosnia, és anyám harmincvalahány éve nem tudja megértetni vele, hogy jobban szereti az én hozzáállásomat az övénél.
Na ez a zokni dolog nálunk annyiban tér el, hogy ami szét van hagyva az csak koszos lehet, na meg lehajolni se könnyű, így csak a fiókból kerülhet zokni a lábra! É nem tusok sajnos ezen mosolyogni. Hogy kell? D:
Megjegyzés küldése