Reggel az autóban a Kapitány CD-t cserélt, és kicsit mellényúlt. (Az egyszem autónk az utóbbi heteket ismét szerelőnél töltötte, kicsit összekeverednek benne ilyenkor a dolgok.) A hangszóróból egyszer csak a Házasodik a szúnyog c. dalocska szólalt meg. A gyerekeink már kinőttek az óvodáskorból, a lemez azóta is ott bújt meg a többi közt. A Vizipókot meg a Mézga Gézát már harsogták, még a NAGY és KOMOLY legidősebb testvér is kivette a füléből a Greendayt (a döbbenettől).
Délután az Alexandrát böngésztem, azon gondolkodván, hogy a negyvenezer forintra rúgó virtuális könyvespolcomról melyik kettő legyen az, amit meg tudok venni ebben a hónapban, mikor ráakadtam erre gyöngyszemre az előrendelhető ajánlatok között.
Este boldogan újságoltam a családnak a felfedezésemet...
A vacsoraasztalnál összehoztuk a verset. Szép sorban mindenkinek eszébe jutottak a régi estéken elmesélt verssorok, sőt utána még a Cinege Cipőjével, és a Három nyulakkal is megbirkóztunk!
A lelkem sírt, de rém büszke voltam.
Meleg szívvel ajánlom ezt a könyvet mindenkinek. Nagyon rég jelent meg utoljára, ideje, hogy újra kívülről fújják a gyerekek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Megvagyok
A szombati napom ment a levesbe ilyen-olyan bokros teendőkkel. Van még a listán, de az évek során tökélyre vittem, hogy patópáli nemzeti ör...
-
Írnék is meg nem is. Van jó sok mondanivalóm, de mostanában nem éreztem szükségét, hogy beszéljek itt, amúgy az életemben sem. Kissé elcsend...
-
Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo... -
Kicsit szontyolos napjaim voltak. Szontyol 1. Még mindig az ebédlőben ülök, bár a főnök ígéretet tett valamiféle üvegkalicka létrehozására...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése