Kapuban a Karácsony...

...ma reggel az első mondatom:

"Te hülye, idióta, türelmetlen fasz!"

Mire a férj: "deszípen beszélős kend ma reggel, olyan mizslenyi tájszólásba..."

Ja. Mert ébredésem után kettő perccel, szemüveg és tea nélkül már a készre dolgozott MacBook kábelét kellett összetekernem olyan formában, ahogyan a dobozban volt, mert a Bali ügyfele kacifántos.

Tessék. Ez vagyok én, brutálisan lemerült állapotomban.

Az se nagyon érdekel, hogy a díszpárnák milyen sorrendben kerültek az ágyra és hogy a bagoly a kutya seggét szagolja.

Hogy ezek után bal kézzel beleborítottam a teámat a mikróba (a jobbik kezem egyelőre nem funkcionál, még ki kell mozgatnom belőle a nemtommit) ez már csak egy szép nap indulásához kellett.

Egy meztelen kacsa és egy hatalmas pulykamell vár a konyhában a pácolásra, két süti sütésre, káposzta töltésre.

Na mindegy, mit nyavajgok? Miért is kéne?
Van mit pácolni, van mit sütni.

 A férjem most kérdezte meg tőlem: 

-Eljössz velem a lengyelbe füstölt áruért?

-Hhhehh...micsoda program!

-Ne fossá, ha a gyerekek kierpülnek, minden évben máshová megyünk karácsonyozni és egyetlen mézeskalácsot se kell kiszaggatnod többé!

-Te bakker! Nem tűnt fel, hogy kb. négy éve nem sütök mézeskalácsot? Mondjuk én mindig utáltam, csak a gyerekek miatt csináltuk...

Kaptam egy valamilyen hagymás cserepet a Joanie-tól, a nevét nem értettem, csak azt, hogy szédítő illata van amikor kikel. Most két nap nem látom, ezért tegnap megölelgettem és boldog karit kívántam...talán utoljára, mert azt mondja,  jövő Karácsonykor már nem akar itt lenni. Édespofám nagyon fáradt. Egyre többet alszik, már nem a régi. Lassanként feladja, de azért a karácsony büféből amit a családja rendez meg akar menteni pár falatot nekem mire megyek Karácsony délután.

A konyhaasztalom folyamatosan számítógép-szervizként funkcionál, szóval a pulton kell dolgoznom. Nincsen elég hely. Sosincsen.

-Mikor kerülnek el innen ezek a masinák?

-A Mac-et meg ezt a laptopot most viszem. Ez a régi desktop nincsen kész, még dolgozik, ha meló közben felrepülne csak nyissátok ki az ajtót neki...

Naja, legalább ez kirepülne...ha már a gyerekek nem...

Amúgy meg az első angol Christmas Cake amit sütöttem fantasztikusnagyszerűésszéplett:

Büszke hulla vagyok.