Nem kell aggódni azon, hogy olyanokat hívsz meg egy kertipartira, akik nem kedvelik egymást mert borzasztó jól helyén tudják kezelni a dolgokat, mind tudják, miattad vannak ott és megtisztelnek azzal, hogy félreteszik a saját esetleges ellenérzéseiket (megjegyzem azok sem komolyak).
Nem kell azon sakkozni ki hova üljön az asztalnál.
Nem kell kényes témáktól tartani nem kell résen lenni, a beszélgetést terelni valamerre, hogy ne legyen belőle "baj".
... és azt is gondoltam: az élet maga amúgy is elég nagy kihívás, olyan jó ezek nélkül a frusztráló hülyeségek nélkül élni.
4 megjegyzés:
Az én munkahelyem/társaságom itt Magyarországon is ilyen .... az emberi intelligencia nem országfüggő, bármennyire is sokan így szeretnék láttatni ...
Az intelligencia nem országfüggő. A kulturáltság és a szocializáció viszont otthon kicsit elmaradt. Neked szerencséd van. Nekünk valószínűleg nem volt szerencsénk. Az angolok sem finganak levendulásat, de nagyon sok dologban sokkal előrébb járnak, még az alsó munkásosztály is. Nem a magyarok hibája. Csak így van és kész.
En nem akartam megjegyzest irni, az h egyetertek, nem erdekes. De nevtelenre muszaj reagalnom.
Otthon (Magyarorszag) nem lehet egy tarsasagba kbozo politikai nezetu embereket meghivni. Itt nem is tudom sokszor, ki melyik partra szavaz. Otthona masodik perctol politizalas megy.
Zsuzsi!
A gyakorlat az, hogy a beszélgetők az első három mondatukban politikailag pozicionálják magukat és a partnert is. Innentől kezdve, a nem azonos platformon lévők közt lehetetlenné válik a kommunikáció. Az elvbarátok közt pedig abban merül ki a kommunikáció, hogy az ellenfeleket fikázzák. :-(
Megjegyzés küldése