Ugyek-bajok... azaz hogyan vesztunk el az angol burokracia utvesztoiben (is)

Immaron fel eve butorozunk itt Albionban, de az adovisszateritest mint havonta esedekes jarandosagot meg mindig nem sikerult elintezni(uk). Mostanra mar azon csodalkozom, hogy a Housing Benefit (lakhatasi tamogatasfele) es a Children Benefit (csaladi potlek szeruseg) egyaltalan eljutott hozzank, baaar a csaladi potlekkal volt egy kisebb fennakadas, de vegul az is megoldodott.
Az adohatosaggal viszont nem nagyon boldogulunk, illetve ok nem boldogulnak sajat rendszerukkel, es mostmar jobb is volna ha inkabb megboldogulnanak hogy szepen fejezzem ki magam.
Bar Magyar honban hozzaszoktunk elegge, hogy mindig a mi papirjainkkal volt a problema, mindig a mi levelunk keveredett el, es mindig nekunk kellett a csekkjeinket osszeszedve bizonygatni, hogy de igen be lettek fizetve az aktualis osszegek. A tuzoltout az egesz falu hazai helyett a mi hazunkban foglalt helyet - legalabbis a terkep szerint nem volt meg a nappalink fele - virtualis nappalink volt, en ugy kepzelem, mint egy holoszoba letezett csak.
Hulyen hangzik, mentegetozesnek hangzik, es en sem biztos, hogy elhinnem, ha nekem akarna valaki beadni, hogy higgyem el, mindig a rendszer hibas, es sosem o maga. Ez pedig velunk eppen mindig igy all. Hogy miert azt nem tudtam meg megfejteni, es felallitottam egy elmeletet annak erdekeben, hogy ne bolonduljunk meg, ez az elmelet pedig az, hogy  a gondviseles, sors, vagy mittudomen, azert allit elenk tobb akadalyt, hogy ezaltal meg tudjuk becsulni azt, amikor valami azonnal sikerul (megjegyzendo:  pl. gyermeknemzes, autovasarlas - melyek ugye termeszetukbol fakadoan is ritkabban fordulnak elo.)
Tehat az adovisszaterites.
Ami ugye jar(na), mert egyenlore a ferj egyedul keres, es a gyerekek meg ugye vannak.
Nem is annyira a penz miatt (bar jol jon a plusz havonta) hanem inkabb azon kedvezmenyek miatt amelyek a Tax credit melle jarnanak. Gondolok itt pl. az iskolai etkezesre, mely ingyenes lenne ha mar meglenne ez  a nyamvadt hatarozat.
De nincsen meg. Szeptember eleje egeszen pontosan huszonhatodika ota. Beadas utan harom hettel felhivtak minket hianypotlasra, amire szamitottunk is, hiszen nem volt meg NI szam nekem. De addigra mar reg megvolt az idopontunk, ugyhogy szepen mar oktober elejen elmentunk ugye az interjura. Oktober vegere meg is lett a szam, amit a ferj telefonon bediktalt az ugyfelszolgalatnal, es ezutan mar csak megnyugodva varakoztunk. Mikor a harmadik het is letelt, mar kezdtunk feszkelodni, hiszen a harom honapos visszamenoleges kifizetessel, plusz a felretett penzunkkel szerettunk volna egy nagyobb csaladi autot venni, lecserelni az oreg Rovert. Na ekkor a ferj telefonalt az ugyfelszolgalatra, ahol is megnyugtatott minket az ugyfeles, hogy az en NI szamom ellenorzese folyik, es minden rendben van, tulajdonkeppen a jogosultsag meg van allapitva. Na ekkor megint vartunk. Ezek utan a ferjem hetente felhivta oket, es minden alkalommal ezt a valaszt kapta. Igy telt el a november is. Na december masodik heteben mar kisse eroteljesebb hangnemben, mar-mar szinte kovetelozve beszelt egy ujabb ugyintezovel, es rakerdezett, hogy hol lehet panasszal elni, vagy ki a felettes szerv, mert ez mar tarthatatlan allapot. Erre az ugyintezo utananezett "gyorsan" az ugyunknek, es kozolte, hogy a claim-et (kervenyt) toroltek, mert hianyzott egy adat (az en NI szamom) es potlolag sem lett benyujtva. Na ettol mind a ketten padlot fogtunk. Nem azert, mert eppen nem lehetne beadni megegyszer, hanem mert a kevezmenyt visszamenoleg harom honapra lehet igenyelni, es nem mindegy, hogy ezt honnan szamoljak.
Ekkora a ferjem szaja mar habzott a meregtol, keszitettem a vizes borogatast a fejere, meg egy kotelet, ha esetleg elszabadulna az elfojtott duhe, aztan az esetleges kesobbi suicid szandekaitol tartva inkabb megis eltettem.
A csajszi fulet is egethette a telefon, mert visszahelyezte aktivba a claim-unket, otvenszer elnezest kert, es megigerte, hogy azonnal tovabbitja az ugyunket a mittomenmilyen csoporthoz.
Ez Karacsony elott tortent.
A postan ma kaptunk egy friss claim beadasahoz szukseges nyomtatvanyt. Erre mindketten beszartunk.
Miutan felmostam a ferjemet, kitoltottuk, lefenymasoltuk az osszes hivatalos papirunkat, irtunk egy panaszlevelet, es az egeszet egy hatalmas boritekban feladtuk.
Most csorgo nyallal kavicsot szopogatunk, es remenykedunk, hogy januar vegeig megjon a penzunk, es nem kell a lutoni repterre az oreg Roverrel elindulni anyamekert.