Meg mindig Angliarol

Itt vagyunk mar tobb mint negy honapja (huu, ez gyorsan elment), a legtobb tapasztalast, amit lehetett megtapasztaltuk. Legalabbis makrokornyezetileg.
Mindent osszevetve ez a vilag erdekes kevereke az igenyessegnek es az igenytelensegnek, a modernsegnek es a maradisagnak, a technikanak es az oskornak. Fura egy nep az angol, ez mar bizonyos.
Eszmeletlen logikus, es magatol ertetodo minden, megsem tudnak szabadulni a hideg-meleg kuloncsapos mosdotol. A kozlekedes nagyon jol ki van talalva, zebraknal mindenutt lampa, jol kitalalt parkolok, bicikliutak, belathato tablak kivilagitva, minden keresztezodes korforgalom (legalabbis itt), de a korforgalomban mindenki megall, es varja, hogy a masik elinduljon (ennyi erovel egyenrangu utkeresztezodes is lehetne). Mivel a gyalogatkelonel is minden autos megall, ha csak megkozelited a padkat, meg akkor is, igy hat a piroson at kozlekedik minden gyalogos, az atkelo nyomogombjait csak nagyon nagy forgalom eseten hasznaljak. (A gyerekekre kulon ra kellett szolni, hogy a jardan setalva ne menjenek kozel az uthoz, mert megallnak az autok.)  Halal nyugodtak, es mikor a ferjem bosszankodik, ra is szolok "Legyel mar angol!" :D  . Mondjuk en nem vezetek, konnyen beszelek. (Az elhatarozas viszont erik bennem, mert itt egy kicsit biztonsagosabbnak hatnek a vezetesben mint Magyarorszagon, meg akkor is, ha az angolok tobbsege nem igazan tud vezetni, es akkor meg gyengen fogalmaztam. A vasarlasi szokasaik borzalmasak, legalabbis magyar szemmel nezve. Mindent szethanynak, felturnak, az aruhazakban a foldre szort ruhakupacokat kell kerulgetni, az eladok viszont zokszo nelkul ramolgatjak vissza, kedvesen mosolyognak, es otszor megkoszonik ha visszateszel valamit a helyere, vagy mondjuk az onkiszolgaloban, vagy mekiben elteszed a talcat, vagy a szemetet magad utan. Az utcan, parkokban viszont nem szemetelnek, nem rugdossak ossze a kukat, nem torik szet a buszmegallot, es nem hugyoznak a kuka melle.
Az iskolaban a gyerekek elegge neveletlenek, de megsem tesznek olyan dolgokat, mint nalunk a szigorubb oktatasi rendszerben. Inkabb olyan rosszalkodosak, a szo enyhebb ertelmeben veve. Ki van nyalva a hatsojuk rendesen, es igy sokat megengednek maguknak, viszont nem lazadnak olyan latvanyosan, es nem gonoszak, nem nagyon vannak eloiteleteik, am elegge nyersen oszintek egymassal, tisztelik a masikat, de egyertelmuen ontorvenyuek. A tanarok ezt hagyjak is, nem akarjak oket mindenaron egyformava tenni, belekenyszeriteni valamifele zubbonyba, hanem probalnak ehhez alkalmazkodni. A lanyok azt mondjak, a tobbseg azert tok normalis, es a rosszabb, elevenebb gyerekek miatt sem kell tobbszor megallni az oran, mint otthon.
A tanarokat valogatas nelkul az osszes gyerek szereti, es egymast is szeretik, mostanaban kellemes unnepet kivano kartyakat osztogatnak egymasnak, sokszor kapnak a gyerekeink edesseget osztalytarsaktol, sot tanarok is felveszik neha a cukros bacsi szerepet. Kirivo rendetlenkedes, vagy rosszasag ritkan van, es ennek megoldasa az iskolaban a biztonsagi or, valamint az igazgato feladata, nem a tanaroke. A gyerekek meseltek, volt egy eset mikor a biztonsagi ort hivta a tanar egy gyerek miatt. Az or bement az osztalyba, kivitte a gyereket, tok normalisan elbeszelgetett vele, majd elvitte a tanuloszobaba (tanari melle), es ket orat ott kellett ulnie vele. Hatasosabbnak hat, mint otvenszer raszolni, amire fittyet hany, es meg az osztaly tobbi tagja sem halad elore.
Szoval itt tenyleg mindennek ket oldala van, de nekem meg a rosszabbik oldal sem tunik olyan veszesnek.
Lassan kezdhetjuk epiteni a keritest kolbaszbol, ha nem akarunk racafolni a mendemondakra.
Hat ez van.