National Marine Aquarium

Jelentem az autó is és a fotómasina is jól vizsgázott, pláne meg, hogy (mint ahogy tartottam is tőle) az akváriumban nem lehet vakut használni. Még emlékeimben megvolt, hogy a hal(és állat-)féleségek ezt nem szeretik, ill. nem tesz nekik jót. Na de sebaj, éjszakai módban csak egy kicsit lettek szemcsések a sötétebb képek, úgyhogy végül is duplaüvegen fotózva sem rosszak.
Láttunk nagyon klassz, és érdekes élőlényeket, nekem mekka a hely, hiszen amúgy is jól kontrollált, de létező látens akváriummániában szenvedek,  és mondom ezt mindazok ellenére, hogy azt vallom, az állatok nagy részének ott a helye, ahová a jóisten teremtette őket.  Nem ketrecekben, üvegfalak mögött lakozva, vagy tartályokban és medencékben úszkálva. Azzal altatom el a lelkiismeretemet, hogy ezt a ma kontrollált és kontrollálatlan állatartásában nem lehet megvalósítani, de akkor legalább éljenek olyan körülmények között, ami lehetőleg a saját természetes otthonukban várná őket.
Nekem is volt akváriumom, és nem tartottam az 54 literben akkora halat ami kétszer tud megfordulni (láttam ilyen haltartót, és elborzadtam tőle.) Nem rohasztottam tele ötvenféle halfajjal, csak hogy minél színesebb legyen. Emellett pedig elítélem az olyan embereket, akik azt vallják (és nem is maradnak csöndben), hogy a buta állat úgyse tudja, hogy rossz neki. Nyilván nem lehet  a ma már a fogságban élő, ott született és nevelkedett vadállatokat visszaengedni a természetes környezetükbe, mert nem tudna létezni, és mi emberek sem mehetünk vissza a barlangokba lakni, pedig néha megérdemelnénk. Ha másért nem hát azért, hogy megtanuljuk újra a természetet tisztelni, és együtt élni vele, nem pedig mindenhatóként uralkodni rajta.

Ebben a tengeri akváriumban csak a medúzákkal kapcsolatosan kifogásoltam, hogy egy nem túl nagy gyakorlatilag gömb alakú akváriumban körbe körbe úszikáznak, és attól, hogy a medúzák nem atomfizikus élőlények, sőt idegrendszerből is csak hálózatos jutott nekik ami nem terjed túl a mozgás-táplálkozás-szaporodás témakörein, még nem kellene egy lavórban keringetni őket egész nap. Nem hinném, hogy a tengerben is ezt csinálják.

Kis kitérő után összegezve pont nem ez volt a megfelelő hely egy fényképezőgép vizsgáztatására.
Az autókánknak (meg a lelkünknek)  jót tett a devoni kacskaringós táj, meg a szép napsütéses, egyszálpulloveres idő, így még jó nagyra sikerült séta is jobban esett a városban.
Ettünk egészenelképesztőszínű barbimuffint, ami meglepően finom volt, többnyire málnás vagy epres ízű, (megkóstoltam a gyerekekét, mert én gyáván csak a csokisat mertem bevállalni, mondván: abból baj nem lehet.
(Mert még a sütikre is kivetítem a természetességmániámat.).

Jóságos fáradtság estére, virsli mustár, ágybabújás.