Szössz tovább

...a sziv dolgairól

-...én nem sokat bánkódtam mikor szakitott velem a Roland.
- ??
- Hazamentem, meghallgattam a Barbee-Szivtörőt és annyi!  (zenei izlésre mentség - akkori 10 éve)

A magyar örökségről

- Na indulás, húzzuk el a biciklit.

...aztán ürmöt bele

Már sokszor gondolkoztam azon, miért vagyunk úgy kitalálva (legalábbis én), hogy olyan mélyen tud bántani az igazságtalanság. Konkrétan a legjobban ugye, amikor engem, vagy a hozzám közelállókat éri.
Az első idegesség magját elhessegetem magamtól, mondván: le kell tojni, nem foglalkozni vele, és igy is lenne jól.
A mag viszont elkezd gyökereket és tüskéket növeszteni bennem, egész addig, amig azt nem kezdem érezni, hogy valakit pofán kéne csapni.
Nem, nem vagyok én ennyire - még annyira sem - brutális, de szétfeszülök ilyenkor.
Nyilván nem szerethet mindenki, nekem még ezt is nehezemre esett megemésztenem növekedésem során, ha időnként szembesültem vele. A szándékos ártást és gonoszságot nagyon-nagyon nehezen viselem.
Ha csak rólam lenne szó, azt mondogatnám magamnak, nyugec van, ha elég kitartó vagyok, egy idő után talán tényleg megnyugodnék, de igazán sosem radirozhatom ki. Szerencsére a sértések és bántások könyvében egyre rövidebbek a fejezetek.
Viszont amikor nem csak engem bántanak meg, hanem rajtam keresztül még a férjemet is, na azért nagyon felkapom a vizet.
Most például ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy elküldjem az illető a ....ába, de jó erősen, még akkor is ha tudom, semmit sem érnék el vele, mert eszet nem tudok tenni a tarisznyájába útravalóul.
Ja. Most nagyon haragszom.

És Mrs. Malignusnak még repülőre se kell ülnie, hogy kárt okozzon.

Majd el felejtettem

a kedves nyelvtannáciknak üzenném - nem megsértődni én is az vagyok - hogy óómerikkai billenyűzetem miatt a hosszú i  betűtől tekintsenek el, mert az nékem nincsen.

Köszönöm.

Szössz

Az útkeresésről

Férj betámolyog reggel a nappaliba, miközben a mozdulatai arra utalnak, hogy a pizsirövidgatyójától akar megszabadulni, mikor szembesül meglepett tekintetemmel,  hirtelen öntudatára ébredve visszanéz, és igy szól:
- ...hu asziszem a rossz lukon jöttem be...



A jövőbeni tervekről

gyerek1 -....nem baj, majd én jól férjhezmegyek, te meg itthon maradsz!
anya - Na ne ijesztegessetek légyszi.
gyerek2 -  Mér? Mert csinálsz minden reggel szenyót? Én is tudok annyit mint te, csak én reggel mindig kómás vagyok.
apa - Na akkor jóvan, neked reggel nem lesz férjed, majd mindig délre jön....na indulás a suliba!

Magyarázat

...de anya, az nem hazugság, csak SZELLENTÉS...

Ez olyan sorsszerűség

Még otthon egyszer régesrég volt egyszer egy jó kis HP Pavilion DV7-es laptopom. Jutányosan és elromlódott állapotban szerezményezte a Bali még 30 000 forintért, némi javítás és feljavítás után nagyon szerettem.
Azért a múlt  idő, mert röpke egy év használat után elvitte szegénykémet egy gázelszámolás (100 000 forintocska), így hát megsirattam, eladódott.
Azt gondoltam, sosem lesz már nekem olyanom, és mint annyi más tárgyi dologról erről is lemondtunk, de később mindig felülkerekedett bennem, hogy nem a tárgyak a fontosak, hanem az emberek, és így az idő múltával egyre könnyebbnek tűnt elengedni a dolgokat - legyen az számítógép, autó, vagy akár a házunk.

Amióta itt vagyunk, levődött mindenkinek egy kis használt laptop, mind recyclingból, a gyerekek nagy örömére. A Balinak is lett egy frankó számítógépe, a munkahelyén összeszedett - általában szintén leadott recycling gépekből kiszerelt - alkatrészekből.

A múlt héten történt, hogy angoluriember leadott Balikámnál egy HP Pavilion laptopot, azzal hogy mennyibe vóna megszerelni. Potom 100 font körül lett volna az összeg - már ha pontos volt a diagnózis - munkadíjjal együtt. Angoluriember közölte, hogy erre a gépre ő már nem költ, így Balikámra hagyományozta, és vett magának egy újat.

Bali hazahozta ezt a "kis" laptopot, ami egy HP Pavilion HDX9000 (becenevén Dragon) névre hallgató - tehát a régi gépem nagyonnagytestvére -  laptop PC.


Nem volt biztos, hogy meg lehet szerelni, de a férj nekiláttott diagnosztizálni: hiányzott egy billentyű, a nyilak beragadtak, sípolt, kikapcsolt, - kellett bele egy processzor hútőventillátor, új billentyűzet. Ez összesen 60 fontban volt nekünk, teljesen eredeti hozzávaló cuccok, az ebay-ról vevődtek, két nap alatt itt voltak postán.
Később még majd egy aksit veszünk hozzá, mert az hiányzik, de ugye addig is töltővel működik hálózatról.
A csavarjai nagy része elveszett (ezeket nagyrészt megtaláltuk a hangfal mágnesében (pfff röhej), sok helyen beletörték a pöcköket, tea (vagy valami ragadós barna) volt beleborítva, ami szerencsére nem érte az alaplapot -  barbár egy ember volt aki próbálta szétszedni, s az is aki használta, bár a burkolat egészen jó állapotú (leszámítva a leharcolt billentyűket), néhány karcolás van csak rajta.

Amikor darabokban volt, én nem hittem, hogy lesz ebből még gép, még az alaplapot is ki kellett szedni, hogy a ventillátorhoz férjünk. Több ízben jajdultam fel na.
Levontam ismételten a következtetést, hogy a férjem nagyon jó a szakmájában, végig biztos volt a dolgában, és profin tudta mi a betegség, és merre tovább.
Végül minden jól alakult, a műtét után a páciens lábadozik, de úgy néz ki egyenlőre, hogy teljesen felgyógyul.

Ez a laptop játékra és multimédiára lett tervezve, négy-öt széria jött ki belőle ha jól olvastam utána, ez  középtájon helyezkedik el 2008 év végi kiadású, és annak idején az új ára nemkevés: 2500 fontocska volt.


Két HDD fér el benne, jelenleg egy 500-as és egy 250-es van benne, 4GB RAM-mal pakolgat, ATI radeon kártyával, Intel Centrino duo (magonként 3200) processzorral dógozik, hatalmas 20,1" -os HD felbontású  kijelzője van, továbbá Altec-Lansing 4.1 rendszerű hangszórói, beépített mozgatható webkamerája, kártyaolvasója, DVD-je,  mindenféle porttal rendelkezik, parasztvakításnak ott a távirányító és az ujjlenyomatolvasó.














( Súlya van ugyan 7,5 kg. de úgyse viszem sehova :D )
A kijelzője dönthető tetszőleges helyzetben használható. Szerintem ez még a mai viszonyok szerint is a "felsőközép" kategóriába sorolható.

Most nagyon szakít, nem utolsósorban gyönyörű, és én nagyon boldog leszek vele remélem, (mert megérdemlem? :D), egy jó darabig .




Sorsszerűség?
Ki - ki döntse el.

Szössz még

  A főzéstelen nap                   ( helyette szaladgálás, ügyintézés, vásárlás.)
"Hozzatok reggelit...azzal elleszünk amíg hoztok ebédet."

 Gyermeknevelés    (...avagy kinect balesetvédelem apától)
"Ne egyé cukorkát ugrálás közbe, mer itt dögölsz meg a szőnyegen!"

Úgy tanul a gyerek ha kérdez...
- Anyaaaa, a bombánál melyik drótot kell elvágni, a pirosat, vagy a kéket??
- Melyik bombánál?
-...??...hát amelyik robban!

"Akik megélik az élet csodáját, csupán egyetlen ponton különböznek azoktól, akik nem: a szokásaikban. A vonzás törvényének használata életformájukká vált, így bárhová is mennek, bármihez is nyúlnak, csoda terem. Ők azok, akik folyamatosan – és nem csupán kivételes esetekben – támaszkodnak a bennük levő erőre. […]"

Rhonda Byrne