Újraindult a számláló megint...
Elkezdődött a suli, már ahol, mert a RENDKÍVÜLI hideg miatt (2 fok) pl. a nagylány college-ében épp a fél osztály nem ment már első héten, a Nóri azt se tudta, hogy röhögjön (rajtuk), vagy sírjon, (hogy ő meg minek ment el).
Az én szabadságom már ugye karácsony előtt véget ért, ami a szilvesztert illeti, kilenckor megkoccintottam az ír krémlikőrös poharamat a férjemével, aztán behúztam a szemhéjamat. Hol aludtam, hol nem ugyan a sok durrogástól, de azért viszonylag jó állapotban mentem reggel dolgozni.
Nagylányunknak sikerült berúgásszerű érzésbe hoznia magát - staff buli a szállodában - első alkalommal történt, ezen ugye túl kell lenni.
A hibás természetesen én voltam, amiért nem mondtam neki, hogy nem szabad össze-vissza inni mindent. Közöltem vele, hogy nekem se mondta senki 16,5 évesen, hogy ne igyak meg egyedül másfél liter almabort - aztán még az almára se nagyon néztem rá egy évig.
További különbség kettőnk között, hogy amíg én a virágtartókat hánytam tele a buszmegállótól hazáig, ő ugyanezt a kistáskájával művelte.
Sírni kéne, lehetne rajta (bár azért csináltunk neki bűntudatot rendesen), de mi nagyon röhögtünk, mert a családunkban rég közszájon forognak az írta Laár András versek (a könyvet is rongyosra idéztük) , és vizuálisan is (majdnem) megerősítést kapott az egyik ilyen - nevezetesen a Kis trottyos táskámba című, amit amúgy is állandóan kér a férjem, hogy szavaljam el, mert imádja ahogy mondom.
(Meg még azt is szokta kérni, hogy parodizáljam gergőt a kisfalunkból, aki úgy beszélt, mint a Forest Gump-ban BB, hogy a szájába beesett az eső - hát videot azért nem rakok fel erről (sem)).
Kis trottyos táskám - Írta Laár András verse
Kis trottyos táskámba
ne kakiljon senki!
Nem arra való az,
majd onnak hogy szedem ki?
Hogyan pucolom majd meg
a kis trottyos táskám,
ha még rá is hányok
a csúnya kaki láttán?
Najah, szóval ez is megvolt.
A férjnek is elég sok maszek melója összejött decemberben, így most január elején képződött egy biztos, de alig látható tartalék a számlán. Ahhoz kevés volt, hogy nagy dolgokat tervezzünk vele, de ahhoz elég, hogy egy kicsit feljavítsuk a cipő és ruhaállományt.
Sikerült jól lehúznom szegényt két kihagyhatatlan partirucival az EVANS-ben - féláron, valamint szerelembe estem egy lakkbőr bakkanccsal. Azért akadt egy jó kis bőrcipellő a Balikámnak is, meg egy két új nadrág. A gyerekeknek is lábbeli, harisnya hegyek, valamint hülye szőrsapkák, jegesmedve, pingvin, mosómedve kivitelben -
idióta angol divat .
Mire a bankszámlánk teljesen kiszáradt, én lázasan kutattam valami jókis olcsó partitáska után az ebay-en, mert mondanom sem kell, hogy a városban semmi ízlésemnek megfelelőt nem találtam, a pótszilveszteri
(hmmm az automata javítás gótszilveszterit ajánl - az milyen lehet? ) staffparty-ra, és akkor megtaláltam álmaim táskáját.
Seholmáshol nem volt ilyen, ebből is csak egy nem olcsó darab árválkodott, valahol washington - állam - kisvároskájának - kisboltcsücskében, és arra várt, hogy betegyék egy dobozba, és ideérkezzen az én karjaimba. Éppen olyan lázadó, csipkéslelkű, szegecselt szívű embernek való mint én.
A férjem kiábrándított viszont, hogy ezen a héten csak sütiért dolgozott (szó szerint értve, a helyi magyarok egy része sütigyárban dolgozik), sütiért pedig nem lehet az ebay-en vásárolni, úgyhogy sanyi...
Azért unszolásomra benézett a neten a Lloyds-ba, mert hátha valami kismanó...
...a kismanó idén az adóhivatal volt (tavaly az önkormányzat), kisebb vagyonka érkezett tőlük tegnap délután.
Balikám "én már semmit nem értek" motyogással az orra alatt, (meg fura gyanakvó pillantásokkal felém) megvette nekem A Táskát, majd azt mondta: azt ugye tudod, hogy te a középkorban már rég a máglya tetejéről nézelődnél ?
férj, fürdőben tükör előtt morgolódva: - Baszki annyi szemöldököm van, levágod ma? Kitelne belőle egy pár bajusz...kopasz emberek sokat adnának érte!
