... történt ugyanis, hogy nagylányunk barátja itt aluszkált nálunk, reggel pediglen indult meccsre (játékosként).
Edzőcucc bekészítve a sporttáskába, csak egy tiszta törölközőért szaladt be a gardróbba. Ez a pár másodperc bőviben elég volt Csupi(karthauzifélfülübefogatdottházikényelmes)macskának arra, hogy belemásszon a sporttasiba*... D. bedobta a türit a táska tetejére, behúzta a zippzárat, és elindult.
Mi a nagylánnyal itt a nappaliban dumáltunk, egyszer csak nyílik az ajtó, és valaki behajította rajta a macskát...még néztünk is egymásra furán; azt hittük, valamelyik kedves szomszéd volt.
Este tudtuk meg, hogy D. az utca végéig cipelte a jószágot, csak mikor az elégedetlenségének adott hangot, vette észre, hogy valaki van az adidasban.
Az egész olyan Mézgacsaládos,...én tegnap óta ezen röhögök....
*Egyszer fél napra bezártuk a gardróbszekrénybe is, de megtaláltuk már pl. dobozban, bevásárlókosárban, konyhaszekrényben, de volt, hogy a cipősszekrény tetején aludt a sötétben, vendégek jöttek, és mindenki rápakolta a kabátját - ő meg békésen durmolt tovább 10 kabát alatt.
Freudilag azt mondanám, erős ingerek érhették az anyaméhben, és vágyik oda vissza...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Megvagyok
A szombati napom ment a levesbe ilyen-olyan bokros teendőkkel. Van még a listán, de az évek során tökélyre vittem, hogy patópáli nemzeti ör...
-
Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...
-
Írnék is meg nem is. Van jó sok mondanivalóm, de mostanában nem éreztem szükségét, hogy beszéljek itt, amúgy az életemben sem. Kissé elcsend...
-
Kicsit szontyolos napjaim voltak. Szontyol 1. Még mindig az ebédlőben ülök, bár a főnök ígéretet tett valamiféle üvegkalicka létrehozására...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése