2013. május 29., szerda

Mai elmèlkedès

A hàzassàg izgalmas:
   ha azt àlmodod szexelsz a fèrjeddel, àlmodban is ràdnyitnak a gyerekek...

2013. május 25., szombat

Goodbye SKY

A 3D - s csoda szünetel. Kèt hete ugyanis egyik napról a másikra teljesen eldugult a SKY mûhold kábelje. Elôszôr arra tippeltünk, hogy a költözèskor, újonnan felszereltetett vevôegysèg mozdult el, az elôtte èjjel fújt viharos szél miatt. Kicsit A Madárra is vetült némi gyanu ( szervezett madàrhadsereg stb.  stb.. ) de, ez csak annak tèveszmès, szemèlyisègzavaros, szàrnyasállatnak köszönhetô  paranoia. Ügyfélszolgàlaton fel lettünk vilàgosítva, hogy mivel a kèt èv hûségszerzôdès màr lejàrt, ès plusz biztosítàst meg nem kèrtünk, ha engineert küldenek ki kell fizetni. Hàt mindegy ez van, jöjjön.
Két nap mùltàn emberünk ki is jött, egyet-kettôt fordult, tanácstalanságában mèg a managert is felhívta, majd kijelentette, hogy a mellettünk levô hatalmas díszgesztenyefa levelei árnyèkolják le a mûholdvevôt. Tèlen azert volt jó a vètel, mert a fa kopasz volt.
Mèg a gyerekek is nèztek erre nagyot, de nem mertek vitatkozni a mèrnökúrral, aki ezzel emelte is kalapját. Mikor mi hazaertünk a munkából kb. röhögèsnapot tartottunk, lehet ugyan, hogy teljesen ok nèlkül. Lehet,  hogy ilyen tènyleg van, mert rövid ès hosszú valamint szèles ès keskeny, meg mittoménmégmilyen hullámokból, rezgèsekbôl, ès azok terjedèsèbôl nem vagyunk otthon annyira, de könyörgöm az egèsz világ tele van fával!!! Ràadàskènt a vàroskànk egyik- ha nem a legmagasabb - dombjàn lakunk. Namindegy.
Jövô hèten jönnek a BT - tôl feltesznek egy másik antennát, lassan olyan lesz a ház, mint egy kicseszett NASA központ, a SKY- tól meg tegnap meg is jött a levèl, hogy köszönjük eddigi customersègèt és sorry, de bye bye.

2013. május 24., péntek

Háziállat update 2

Találtunk egy sánta mòkust. Valòszínûleg egy autò kapta oldalba, mert volt a szemèn is egy kis sèrülès.  A kapunkon lògva nem volt esztètikus, ezèrt bekerítettük, ès pròbàltuk beebrudalni egy dobozba, de hiàba magyaràztuk, nem vette èszre, hogy segíteni akarunk. Mire beijesztgettük az udvarba, már sokkot kapott tôlûnk. A jò öreg trükköt vetettük be, tudván ha nem lát minket, azt hiszi ott sem vagyunk, így ràdobtuk a konyharuhàkat ( a biztonsàg kedvèèrt mindjàrt kettôt ), így megnyugodott. Aztàn tanàcskozàs következett, ki tegye be a dobozba, vègül a fèrfira maradt a feladat. Raktunk mellè pàr almàt, egy kupaknyi vizet, meg pàr rongyot melegítônek. A gyerekek bôszen kèrdezgettèk: Ugye túl fogja èlni? Èn a Vèszhelyzetes  generàciò magabiztossàgàval ràvàgtam: Az elsô 24 òra kritikus, ha holnapig kihùzza talàn megmarad. Azèrt pròbàltunk az interneten valami save the squirrels oldalt talàlni, nem hittem benne, de itt mèg ilyen mòkus rescue egyesület is van. Ugyan nem jönnek ki a mòkusèrt, de hasznos tanàcsok voltak sèrült mòkusra vonatkozôlag, tudniillik, hogy tegyük dobozba, tegyünk mellè rongyokat, hogy ne fàzzon, ès vizet, hogy ne szomjazzon. Mivel mi ezt az almàval màr túl is teljesítettük, rèszünkrôl lezàrtnak tekintettük a kutatàst.
Hàrom nap utàn amikor màr sàntàn ugyan, de szaladgàlt körbe a dobozban, kiengedtûk, ô viszont ùgy gondolta, nem mond le a potyakajàrôl, ès felköltözött az egyik tujànkra. Hallani,, hogy itt jàr-kel, ès az èjszakàra kitett kaja is szèpen fogy. A kutya tiszta stresszben van a mòkusszagtól, minden nap tisztàra porszívòzza az udvart.
A mòkust ugyan nem talàlta, de levadászott egy madarat, abbòl a harcos fajtábòl. A fiúk nagyon büszkèk voltak a kutyára, ezèrt dupla adag vacsorát kapott. Másnapra kiderült, hogy nem jò madarat fogott el ( a másik lehetôsèg, hogy a madár trèninget tertott egy másiknak tükörharcbòl, de ez kevèsbè valòszínû ). A visszapillantó ugyanis reggelre újra le volt tojva. Aztán egyszer csak az ablakbòl látom, hogy ez a madàrbôrbe bújt bestia csipegeti felfelè a frissen elvetett virágmagjaimat. Eddig nem volt szemèlyes ügy rèszemrôl ez a madàr dolog, de kiengedtem a kutyàt legalábbis, hogy elzavarja. Most màr nem csak kicsipegetve van a virágos kertem, hanem jòl le is van taposva...
...szòval a helyzet röviden: viràg nem biztos, hogy lesz nyàrra, viszont lesz egy sànta mòkusunk, meg egy kövèr madarunk.

2013. május 6., hétfő

Mai elmélkedés

( szerintem több ilyen elmelkedés lesz - sorozatgyanus)

A hülyeség elméleti fokmérőjének tetejére újabb rovátka került...azon embereket soroltam ide, akiket hülyeségük okán töröltem az ismerőseim közül a pofalapon, erre a felük visszajelölt...

Háziállat update 1

A kutya hetente kinyír két teniszlabdát az egyfontosból, bár egy Beckerrel ellenne egy-két hétig is.  A bot és az ajtó szélességi különbözeteit még nem tudja számolni, és egyszer belekeveredett a tujába úgy, hogy ketten szedtük ki belőle. A halas macskakaját eszi inkább mint bármelyik kutyásat. Folyton láb alatt van, fül - és fejbúbfestést kapott a ház mellé, mert folyton beleszagolt a festékesvödörbe. Imádom.

Van továbbá egy újonnan érkezett házimadarunk is. Történt ugyanis, hogy a férjnek feltűnt, hogy állandóan madárszaros a bal oldali visszapillantó a kocsin. Már hetek óta gondolkozott, mikor egyszer a nappaliból kinézve kiszúrta az okot. Kikurjantott a konyhába nekem " gyereide vazze ilyet még nem láttál... egy ilyen verébforma keménykedik saját magával az autó tükrében, mindeközben izgalmában telibe fosik mindent, hát esküszömnemhiszemel..." Pedig tényleg. A madár visszajáró vendég volt, naponta többször is megfigyeltük, (a megfigyelés erős szó, konkrétan az egész család az ablakban röhögött), ahogy ez a szegény mindenáron el akarja zavarni azt a másik madarat a környékről. Most behajtott tükrökkel áll az autó, meglátjuk mit lép a madár (a gyerekek sajnálják) reméljük elhiszi magáról, hogy ő volt a keményebb, és nem szúrja ki, hogy az ellenség csak átköltözött a tolatótükörbe, mert azt nem lehet behajtani.

...


Van jóhírünk! Legnagyobb nagylányunk vőlegénye három napja dolgozik. A próbanapja jól sikerült, egyből fel is vették a szálloda bárjába, ugyanabba a szállodába amelyiknek az étterem részen Nórilányunk is dolgozik. Örülünk ennek nagyon, mindenki büszke is rá, mert talpraesett módon viselkedett, még akkor is ha közben félt egy kicsit. A másik - nem kisebb - oka, hogy örülünk, hogy anyám ráncai (najó ráncocskái) is egyből kisimultak, és megszabadultunk a napi rutinkérdésektől - mikor? nézted? felhívtad? miért nem? stb.
Zsófinagylány is elküldött már pár önéletrajzot (állatorvos labor, élelmiszerlabor) de mivel nem nagyon akarnak messze kerülni tőlünk (titokban én is ebben reménykedtem) korlátozottak a lehetőségei, mondhatni errefelé nem minden sarkon van kutatólabor. Van most egy "nagyonállás", csak titokban súgom, mert félek, hogy már kezd kiürülni a bőségszarunk- a plymouth-i egyetemre keres egy valami japán nevű prof. kutatóasszisztenst. Jó kis bsc állás lenne, ahol molekuláris biológiát és bioinformatikát kérnek főként.
A szakdolgozata keretében végzett két év kutatómunkája éppen ezt a területet öleli fel. A pályázási határidő már lezárult, elvileg öt héten belül értesítenek. Küldtem annak a tamagocsinak egy kis coelhos univerzumsugallatot, mert hát sose lehet tudni.

Anyám lassan repül hazafelé. Szegénykém végigbicegte a három hetét itt nálunk, de lehet, hogy még otthon is kettőt hozzásántikál. Az volt, hogy belerúgott a talpával (!) abba az összesen 5 cm-es lépcsőbe, amire kétszer hívtuk fel a figyelmét, mert a csalad többi tagja is összesen netto ötször rúgott bele, vagy lépett félre rajta, (kivéve engem, de én a beköltözés után bevésési ceremóniát tartottam belőle, mert ha én lerokkanok a család életképtelenné válik, legalábbis ezzel babusgatom a nélkülözhetetlenségemet).
Az eset után a két egészségügyes megállapította - nem tört, a valóság szerint minimum repedt, anyám szerint meg kib...szott angol lépcső...(nem mintha a lépcső nemzetiségének bármi köze lenne a használhatóságához, bár ez kétségtelenül nem mindenre igaz angliában.)
Anyám más tekintetben nagyon jól érezte magát, kivéve, hogy folyton fázott, pedig a mínusz huszas télhez képest ez a tavaszi 17 fok abszolút üdítőnek kéne hasson - csak anyámról tudni kell, hogy a 38 fokos hőségben is kertészkedni képes, a strandon meg forogni a napon, mint a csirke a grlillben. Szóval ő 20 (fok) alatt fázik, kib..szott angol időjárás.
Kert rendben, képek majd..megvárom a virágzást. A kerítést, virágládákat, házat kívülről lefestettük. A projekt teljesítve, anyám úgy hajtotta a családot, hogy mindig az amerikajifilmes vijetnámos kiképzőtisztek jutnak eszembe ha elkiáltja magát.
Anyám keddre már jegyet is váltott hazafelé. Túl hamar elment ez a három hét, de minden nap többször is megölelgettem és megpuszilgattam, hogy kitartson a következő találkozásig.

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...