2011. október 26., szerda

Újabb vasárnap

Mindenkinek látnia kellene egyszer.... (második epizód)

...amikor a tenger habos hullámaitól hátrahagyott pára porzik a levegőben, és a lemenő nap aranyszínű ködbe burkolja általa a szárazföldet.


Az aranyköd befolyik a völgyek közé, átszivárog a fák ágai között, néhol még a házak közé is bekandikál.
















A varázslat percekig tart csak, de ez kis időre megálljt parancsol, odaszögez és elvarázsol.

4 megjegyzés:

AtonHotep írta...

Like :)
EZek szerint nem jártam napnyugtakor a tengerparton,,,,

Mami írta...

...és minden nap más színekkel tér a nap nyugovóra. Erről is kicsin múlott, hogy le nem maradtam, ugyanis a hullámverődés miatt lezárták a Riviera Way-t és óriási dugó lett. Az autóból bámultam a csodát, kipattantam - a Bali csak nézett, hogy hova szaladok...
Aztán persze talált parkolóhelyet, és ő sem maradt le a dologról (még a kocsiban felejtett állványomat is utánamhozta.

GKK írta...

Na, ezért most irigyellek :)

Gratula a képekhez, nagyon szépek!

Mami írta...

Nagyon köszönöm :D

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...