Társadalmi besorolás

Férjjel az annyira szeretett autókázásunk alkalmával - mint már annyiszor, egymást kiegészítve, csiszolgatva, hozzátéve, majd elvéve belőle ezúttal magunkat próbáltuk társadalmilag besorolni - családi helyzet, öröklés, iskolázottsági fok, szociális és anyagi helyzet, gyermek száma stb. és az otthonról hozott normáink alapján az itteni társadalomba.
Adottak ugye a szüleink - bányász apuka, középvezető anyuka, géplakatos apuka, munkaprogramozó anyuka. Nem nyomatékosítottuk ezt annyira a végső következtetéskor, mert ugye más rendszer volt akkoriban. Mindkettőnk családja részben az alföldről származik (nálam csak anyai ágon), sokgyerekes szülőktől. Nálam apai részről rengetegsok sváb paraszt (nem a derogáló értelmében véve) a család nagy része.
Vallásilag református és katolikus. Egyszerű, dolgos emberek tehát a felmenők.
Mi meg ugye - vagyunk akik vagyunk, két negyvenéves testben ragadt kamasz idióta. A férj szerint én vagyok az idiótább, szerintem ő - amikor itt tartottunk versenyt rendeztünk Ki Ki Ki ? címmel - itt egymás hibáit, infantilis marhaságait ecseteltük. A férj szerint az én legnagyobb hibáim: a szép számmal csúnyákat mondok (értsd: káromkodok) - bár mentségemre hozzátette, néha szexi (pfff). Hangos vagyok, tíz körömmel védem az igazamat akkor is ha már rég tudom nincsen igazam (nem is igaz :D) . Tűréshatáron túl vagyok idegesítően türelmes (na bumm) és a legidegesítőbb tulajdonságom szerinte, hogy két valaggal szarok arra, hogy ki mit gondol és ez szerinte akkor baj, ha egy négy gyerekes anyuka bajori (StarTrek DS9 biciklikerék űrállomás felügyeleti bolygója a Bajor)  fülbevalóval és rock revolution pólóban akar szülőire menni.
 Szerintem az ő hibái az enyémek mellett eltörpülnek. Született álmodozó, olyannyira, hogy néha a bili helyett konkrétan egy nagy jéggel teli kádba kéne lökni, mint az Inception-ben. Azt hiszi ő az okosabb, de én meghagyom ebben a hitben, így ezt nem hoztam fel. Rém büszke és sértődős. A legrosszabb viszont, hogy kínosan ügyel, hogy a szomszédok mit gondolnak rólunk (engem jobban szórakoztat az, amit én gondolok róluk, de mindegy - mit érdekeljen mit gondol az emeleten lakó simlis, sumák indiai fickó, aki ha száz pinám volna akkor se kéne - hhháááá itt előjött egy újabb hibám - hogy mindent a szex oldaláról közelítek meg - ...jah hát mert az mozgatja az egész világot - szerinted nem?? - Nem, a pénz! - Jó de miért kell a pénz, azért, hogy több hatalmad, szebb autód, nagyobb házad legyen, ahova majd jól beviheted a sok csontosbordájú műtyúkot jól megsakkozni. - Ez nem ilyen egyszerű... a férfiak nem mindent azért tesznek, hogy megdugjanak egy nőt... - Hát ez igaz! Elton inkább George "lastchristmas" Michaelért teszi, de  a lényeg ugyanaz....)
Ment ez így egy darabig.
Munka ügyében megegyeztünk hamar -  itt ugye alulról kezdtük - de otthon sem voltunk fent, sőt még középen sem.
Anyagilag még mindig csak ugrálunk a tűzlétra alatt, hogy egyáltalán az első fokra tegyük a lábunkat. (Jut eszembe ne felejtsem a PG tea kódjait beütni ötezret lehet nyerni). A gyerekeink száma alapján szintén alsó kategória. Habitusuk alapján - hangosak, okosak, határozottak, önbecsülésük a Mount Everest magasságában, mindemellett szerintem tök reálisan látják a dolgokat, és hála az égnek szarnak arra, hogy mit mondanak mások, inkább csak az érdekli őket, mi mit mondunk.

Oda jutottunk, hogy bizony mélyprolik vagyunk.