Nem vagyok én bónamárta

Ködös albion továbbra sem áll, csak egyszer láttam ködöt. Szeszélyes időjárás sem áll - vagy esik, vagy nem, de inkább nem - és azt is csak ilyen párás, permetezős vacakkal.
Elkélne már egy jó kis fakicsavarós vihar, villámcsattogással, dörgéssel, amit jó nézni a teraszról -
na az a szeszélyes.

Érdekes szaga van olyankor a levegőnek.
Benne van abban a fáradt este, a fonnyadt levelek, a felvert por, az eső, nehéz párás meleg, meg a szomszéd néni lángosa.
 

...mennyi minden lehettem volna... (mondjuk nem tűzoltó és katona, a suba sem vonzott sose)

Öregszem?

Bimbódzó vonzalom (merre is?)

"Anya képzeld azt álmodtam, hogy masszázsolajjal masszírozok egy izmos pacsirtát!"


(Azért nem aggódom...max. ornitológus lesz a kölyökből :D )

Kikarácsonyosodott

Figyelmeztetés!  Ömlengős, rózsaszínű cukormázba burkolt poszt következik, akinek nem inge ne vasalja ki...


Az van itt Angliában, hogy odavannak a Karácsonyért.
Külön eseménye van a lámpagyújtásnak - amikoris  a karácsonyi díszbe öltöztetett utcán felkapcsolják a díszkivilágítást, ez a nap a Karácsonyi Fesztivál kezdetének napja is. Mindenféle rendezvények, karácsonyi piac (Christmas market), koncertek, sok gyerekeknek szóló program stb. van Karácsonyig.
Otthonfelejtett barátosném is mindig mondta, hogy a sváb vérem miatt szeretem a giccset, hát igaza van tényleg szeretem.
Szeretem a díszes, szines, villogó kirakatokat, a Télapót szánkón, a csillogós gömböket, az ünnep minden túlzott díszét. Bár már a tavalyi ünneplés nagyságrendekkel nyugodtabban és békésebben zajlott mint az eddigiek, mégis az idén jobban kiteljesedik, hisz jobban ismerjük a várost, jobban tudjuk a nyelvet, kicsit beilleszkedtünk az élet folyásába itt.
El is mentünk az ünnepségre ami tavaly elmaradt (hisz nem is nagyon tudtunk róla), bejártuk a felépített színpadokat, megnéztük a koncerteket, a fény felkapcsolásakor mi is visszaszámoltunk és tapsoltunk a tüzijátéknak, ettünk utcán sült gesztenyét (nem is tudtam, hogy itt is sütnek).
Ittunk forró kakaót a tengerparti kávézó kerthelységében, ahol jó kis tűzgúlák adták a meleget - nem mintha olyan hideg volna, napközben azért még 14 fok van itt délen a tengernél.
Az utcákon pantomimes bohócoktól kezdve a léggömböt osztogató rózsaszínű lánymalacon keresztül, egészen a villogós szélforgókat árusító standig minden volt.
A kirakatok már karácsonyi díszbe öltöztek, az emberek télapósapiban, nyakukban kisgyerekkel sétálgatnak, mindenhonnan karácsonyi dalok szólnak és én ezt egyáltalán nem tudom megunni.
A legjobban a Brixham College gyermekkórusa tetszett, akik igazi karácsonyi hangulatot varázsoltak a kikötőbe.

A Télapó levelesládája

Várakozással tekintek az elkövetkezendő néhány hét elé, és naponta böngészem a programokat, hogy merre mászkáljunk a családdal, már ha a Bali is épp ráér.


 

És felkapcsolták a lámpákat

Kávéházi kerthelység

 

A gyermekkórus

Ez biza egy gőzmasina

 

Kicsit ősziesre váltottam, habár mindjárt itt a tél... :D
Kell a változatosság.

Tami tegnap mesélt a suliról, mint ahogyan már annyiszor.
Nem jutott eszébe a vonalzó, csak angolul.
Kicsit megijedtem.

Szössz III. (...és továbbra is)

  Hétköznapi segítőkről
- De ügyes vagy, megcsináltad! Pedig se páka se semmi... tök jó vagy..
- de velem volt a két nagyúr!!
-??
- Hát - büszkén kihúzza magát -  a Kényszer és Darth Vader*...

  ...egymásért
- Megyek a langyikhoz gépet beállítani, nem jössz velem??
- Minek?
- Mittomén, hátvédnek...*
- Ezt má hogy?? Ülök a kocsiban és ha kiabálsz berontok ezzel az óriási padlizsánnal?


*DarthVader-es polóban szerelt
*Tudat alatt minden valamirevaló férfi homofób!