2013. február 2., szombat

Kataszrófahelyzet...

...mert az mi más lehet (szerintetek) amikor egy idősotthonban hasmenésjárvány van?

A nagyapám kedvenc viccének csattanója cikázott az agyamban egész nap "már nyakig vagyok a sz.rban még mindig látsz??"

A desszert Imodium kapszula volt a mamóknak, a Floating Island-ot (kb. madártej) majdnem mind mi ettük meg.
Holnap mi fosunk.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jót nevettem köszi! :)

braunlac írta...

Én is! :)

Etelka írta...

Hallhatnánk teljes egészében nagyapád kedvenc viccét esetleg?
Felettébb tanulságos lehet... :D

Mami írta...

Egy embernek volt három kutyája: Nebújj, Cigány és Látlak.
A cigány egy este malacot lopni ment az emberhez. Az ember éppen kijött az ajtóba és hívta be a három kutyát a hideg elől.
- Nebújj Cigány Látlak - így kiabált.
A cigány úgy megijedt, hogy beugrott az emésztőbe.
Az ember megint kiáltott:
- Nebújj Cigány Látlak!!!
A cigány lejjebb húzódott már mellkasig a szószba.
- Nebújj Cigány Látlak!!! - kiáltozott tovább az ember.
A cigány még lejjebb merült...
- Nebújj Cigány Látlak!!! hivta tovább a kutyákat az ember
A cigány megelégelve a dolgot:
- Már nyakig vagyok a szarba még mindig látsz???

Nem egy óriási vicc, viszont a nagyapám úgy mesélte, hogy még ezredszerre is nevetni kellett rajta.

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...