2013. augusztus 15., csütörtök

Kert update 3

Na szóval az van, hogy nekem ilyen mesebeli kertem van... Legalábbis ami a nevét illeti: Volt - nincs virágoskert. Az elmúlt évek során elôször a magamba, majd a virágokba vetett bizalmam rendült meg. Történt ez azért, mert eleinte csak ösztönösen ( random ) módon, késôbb viszont utánajárva ( tervezetten ) történô virággondozási ténykedéseim soha nem jartak sikerrel. Sem a bentlaki növények nem fogadtak barátjuknak, sem a kintlakiak. Összesen két sikerélménnyel büszkélkedhetek, (ezek is még még magyarországi életciklusban), már ha a pampafû burjánzása, és a halastóról hazacipelt csavartfûz megeredése, ( elôször merevedést írtam, dolgozik a tudatalatti ) és dzsungelbokorrá növekedése annak számít.

Na, de gondoltam én, ha már magunk mögött hagytuk kisebb-nagyobb szerencsétlenségeinket, a zoknimanót, és a fekete lyukat is, bepróbálkozom újra, hátha ez a növenyátok is elmúlt rólam.
Palántáztunk hát, magot vetettünk, gazoltunk, metszettünk. Gondoltam én, hogy nem lesz azonnal varázskert magazinba illô udvarom, ( bár azért beszereztem néhány lapot,) de gondoltam a lelkesedésem, meg az a tény, hogy anyámnak még a horgászbot is kivirágzik amit tavaly ôsszel kintfelejtett, majd csak hozzáad valamit.
A virágvarázs magkeverékbôl, (mely négy négyzetméter virágszônyeget ígért egész nyáron át,) legjobb indulattal is csak egy lábtörlô lett, annak is a rongyosabb fajtája, nem az az elit kókuszos-wellcome-os.
A falon lógó, kosarakba tett palánták már az induláskor fel akarták adni, de nem hagytam -  annyi, hogy nem játszottam nekik Mozart- ot, de különben mindent megkaptak, öntözést, tápot, lett is belôlük szépséges burjánzó virágosság kb. egy hónapig. Meg sem kísérlem leírni, most hogy néznek ki, pedig mindent ugyanúgy csinálok. Az a növény meg, aminek mára már két méteresnek kellene lenni, és illatfelhôvel volna hivatott betölteni a teraszt, még az ötven centis karòra próbál felkapaszkodni, nem sok sikerrel.
Gondolom, nem használt a lelkiviláguknak az énbennem egyre növekvô nemtörôdömség sem, ami mostanra már fásult beletörôdéssé szelidült, ( magyarul a toszok rá- tól eljutottam a tosszák meg a virágok- ig ). Az elôtte - utána tehát ilyenformán teljesen új értelmet kapott.

Elôszôr ilyenek voltak:






 Aztán most ez van:

Olyan csalódott vagyok hogy na...





Tehát: a virágok nekem nem a barátaim,  ôsszel ültetek pampafüvet, amúgy meg éljenek a fák, meg a tuják.




Amúgy meg: anyám kertje - genetikus defektusom lehet...



1 megjegyzés:

Christine írta...

Az idei nyarat nézve nincs min csodálkozni. Még ami kibirta volna az is kiéget. Az én cserép kertecském is sivataggá változott, igaz arról részben a garázda nyulak tehettek. Szóval fel a fejjel és jövőre próbáld meg újra. :-)

A hármas szoba

Belépve vidáman köszönt az új lakó, Derek gáláns úriember benyomását kelti. Teljesen fehér haját jól kiemeli az égszínkék, keményre vasalt i...