2014. november 29., szombat

Christmas outfit

(Nem biztos, hogy pasiknak való poszt...)

Nem titkoltam sosem, hogy nagyon szeretem a Karácsonyt.
Tojok rá, hogy mindenki csak azzal jön, hogy bevásárlás, meg hogy úgy is az a lényeg mennyit költünk, hogy nem fontos az ünnep, meg hol van már a vallási jelentése...
Valószínűleg én lehetek a tökéletesen elbutult és megetethető birka a társadalomban, egy cseppnyi öntudattal nem rendelkezem, nihilista vagyok, mert sokkal nagyobb problémák is vannak a világban, mint az, hogy melyik 3D tévét vegyük meg és külömben is jaj szegény fenyőfák...

Nemes egyszerűséggel leszarom.
Azzal mentegetőzöm, hogy nem fogom hagyni, hogy ez mind elrontsa azt a fajta hangulatot ami az évnek ebben ai időszakában van. Nincsen semmi nagyobb emögött mint ez. Egyszerűen ilyen hangulatbolond vagyok. Szeretem a házat feldíszítve látni, sütni jó sütiket, együtt lenni, amikor sikerül.
Az ajándék másodlagos, nem képmutatásból, de abszolút nincs jelentősége. Mindig örülök ha kapok, de akkor is örültem mikor nem. Nyugodtan lehet fikázni, de a gyerekek némi  pénzmagot adunk egy ideje, mert csak. Ők nagyon jól tudják mit szeretnének, én meg rájuk bízom, mert utálok vásárolni. Még a kaját is minden héten online veszem, másnapi házhozszállítással, a tököm kódorog este 10- kor a Sainsburyben, van jobb dolgunk is.
A Karácsonyt tényleg a Karácsonyért szeretem. Nem a vásárlásért, nem az ajándékért.

Jövő héten indul a partiszezon. Meg kell botránkoztatnom mindenkit, ebben is teljesen ideális fogyasztó lennék, ha tehetném... Még így is elköltök némi pénzt sajnos. Egyrészt mert imádok öltözködni és erre nem sok lehetőségem van (jó, több mint volt), (+ egyenruhamániás társadalomban élünk), másrészt mert ez is emeli az údonság fényét, harmadrészt egyszer az évben nézhetek ki kurvajól, hülye lennék kihagyni.
Az én partim jövő szombaton lesz, ami kicsit korai, de ellustálkodta a partifelelős kollégám, és szeptemberben már az összes jobb hely le volt foglalva az ünnep előtti két hétre, így kompromisszumot kellett kötni.

Tehát...
Az úgy volt, hogy beleszerettem egy kabátba, de túl magasra ment a licit az ebayen és azt már nem vállaltam be, így lemaradtam róla. Azért volt speciális és nehezen beszerezhető, mert ez egy mindkét oldalán hordható (kifordítható: fekete-leopárd), viszonylag márkás (alsóközépkategóriás) cucc volt. A szokásos elengedés fájdalma...namindegy.
Tovább keresgéltem, mert a legutolsó "téli"kabátomat négy éve vettem, egyrészt untam, másrészt kiment a divatból. (Ugye milyen igényes lettem, régen csak az izgatott, hogy ne fázzak.)
Egyszer csak szembejött ugyanaz megint. Nagyon hirtelen sikerült eredeti árának kevesebb mint a feléért megvennem, úgyhogy rém boldog voltam.
Ez még októberben történt. Elhatároztam, hogy a leopárd felén is hordani szeretném, nem csak a feketén, viszont ez azzal jár, hogy azt akármihez nem tudom felvenni. OK a fekete felét igen, de a másikat nem. 
A karácsonyi szerelésemet teljesen ehhez próbáltam igazítani, szempont volt továbbá, hogy olcsón össze tudjam rakni, mert nem akartam további magas kiadásokat. Igyekeztem is nem beleszeretni semmi másba...

Szóval... Proli módon az ujjatlan pólót használtan 3 fontért vettem. A cipő egy replica Kínából 14 fontért, (az előzetes elvárásokkal szemben) meglepően jófajta minőség és majdnem pont olyan, mint a hatvan fontos eredeti párja). A szőrös bolero még tavalyelőtti szerzemény. A fülbevaló 90 p. volt a Dior hozta divatba igazgyöngyből, azóta minden színben kapni műanyagból. A szoknya saját kreáció, kerestem, kerestem, drága volt - megvarrtam. Vettem egy olcsó tüllszoknyát, (olcsóbb, mint a tüll anyag) szétbontottam egy régi selyemszerű ruhával egyetemben és összeraktam a kettőt. A fekete őv még nem ért ide, anyám kukázott egy bazinagy szatyorral (a gardróbja aljából), remélem szombatra megjön a csomagja - három fekete, széles őv is van benne (skypeon lecsekkoltam).
Táska Primark 8 font (az angol turiban otthon - Athmosphere márka) a kollégáim Primani -nak hívják ezt az áruházat heh...

A kb. 30 fontos (kabit leszámítva) fullgagyi outfitem kész tehát. 
Majdnem olyan, mint a nagyoké, akik a red carpet-en mászkálnak. 
Ehhez retro hullámos frizura, piros rúzs, kihúzott szemek....
Jóóóleeesz!
Remélem örültök velem...




Természetesen nem leopárdszőr a kabi, hanem álszőr (nem állszőr) ezt fontosnak tartottam leszögezni, még mielőtt a lelkes állatvédők összefröcskölik vérrel a blogomat.
Egyébként meg műfenyőnk van, mert imádom a fákat...


4 megjegyzés:

Marika írta...

Hű de csini fogsz lenni ! Gratulálunk!

Mami írta...

Köszi :)

Poszáta írta...

Nagyon tuti lesz! Igazán felrakhatnál majd egy egyenruhás és egy "leopárdos" fotót is úgy még ütősebb lenne. :-) Ja, és ma tanultam egy új szót, ami rám is passzol "hangulatbolond"...

Hungarian Horntail írta...

igen, partifotót ide :)
erre az ebayezésre rá kellene kapnom, meghoztad hozzá a kedvem.

Inspired by

Bemutatom Maine-t es Maisie-t.         Szeretem a szép cuccokat. Mindig is szerettem, csak elnyomtam hátra az a...