2015. március 11., szerda

Show must go on

Az úgy volt, hogy hazajöttem hulla voltam a rohadt nehéz délelőttől és rosszkedvű, mert Joanie készülődik lassan a nagy útra. Ma összesen két mondatot beszélt, azt mondta, de jó, hogy ott vagyok és vigyem haza a rongymacskát.
- De nem mehetsz még, nem lehet...
- ...menni akarok...

A műszakom végére már nem volt magánál, csak aludt, nagyon mélyen...egyre méllyebben.
Beültem hozzá, megsimogattam a kezét, már romlik a keringése, hideg volt.
A homlokára nyomtam egy pusznyákot, felkaptam azt a hülye macskát és eljöttem.
Még mindig a táskámban van, képtelen vagyok elővenni, pedig ki kéne mosni, tiszta zabkása a szőre...

Hazaérvén még benyomtam a kaját a sütőbe, a ruhákat a mosógépbe, de úgy megviselt ez a nap, hogy beszélni se volt kedvem...és akkor jöttek a gyerekeim.
Tami elővette megint a "nyulat teknőst vagy legalább egy aranyhalat" lemezt, meg a "persze minden osztálytársának van saját állata" témát. 
Nagyon nem volt idegrendszerem emlékeztetni, hogy egy teknős már kinyíródott nálunk, mert Domestos-szal takarították ki a terráriumát mikor nem voltam otthon. Negyven hörcsög és néhány tengerimalac is megboldogult már a családunk gondoskodása alatt, pedig eléggé odaadóan neveltem a gyerekeimet a felelős állattartásra...
Az akváriumi hanyattúszóbettát is sunyiba cseréltük le egy másikra és apának bemagyaráztuk, hogy csak lefogyott egy kicsit, és a farkát a vitorlások csipkedték rövidebbre...
Nem voltam képes elmagyarázni, hogy alapjában véve lehet teknőse, akár nyula is, de meg kell várni míg ez a lüke terrier a nagylányékkal elköltözik, mert úgy beindul a szagoktól, hogy szét fogja szedni a szobaajtóját...Tami úgyis csak legyintene, mert nem értek én semmit se...
Olívia besértődött, mert nem volt kedvem megvarrni a sálját, megmagyarázni, hogy miért nem volt, pedig mennyit segít (tök igaz), ma is megpucolta az összes krumplit mire hazaértem...nem értek én semmit...
Zsófinagylányék végre kicsit egyenesbe kerültek, és megrendelték a kiságyat is, örülni viszont ma nem nagyon tudtam velük, gondoltam majd holnap kiörvendezem magam...
Nóri az új cipőjét mutogatta, ami szerintem rém ronda és ezt majdnem meg is mondtam neki...jaj anya, te már nem érted ezt - jönne a válasz...
Anyu a skypeon észrevette, hogy nem vagyok teljesen magam, de nem volt kedvem elmesélni semmit se, úgyhogy elköszönt hamar, majd holnap beszélünk, de holnap se fogom elmesélni mert anya úgyis csak legyintene és nem értene semmit...
A férjem ezerrel magyarázta mikor hazaért, hogy milyen profi fotósállványokat látott nekem, meg hogy csekkoljam le a neten a bluetooth-os billentyűzetet az ipadhoz, de én csak arra gondoltam ki kell írnom magamból ezt a sok dolgot, mert belémfeszül teljesen...

Aztán amikor kijöttem a zuhany alól, a folyosóról benézve az iszonyat hangzavaros szobába, már készülődött a számra a csúnya mondat: p...ába már legalább az ajtót...
...de csak álltam ott előbb mosolyogva, aztán nevetve-szégyenkezve...
Az a két majom, Olívia meg a Tamara a gangnam stylera táncoltak egy szál pólóban meg bugyogóban...a kutyával...meg egy plüss mikewasowskival amit tavaly pecázott a Bali a bazárban
....volt egy látvány

Szart akarok én!?
Minden tökéletes.
Legalábbis a dühömet már kisírtam és nekiláttam megvarrni sálat.

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

Értem, mire gondolsz (nagyon is), de ilyenkor jó egy kicsit visszanézni, honnan indultatok. Kitartás!

Tableno

Poszáta írta...

Mindet szeretem! A rövidet, a hosszút, a szomorút, a vidámat. Mind, mind nagyon jó! Szuper, hogy van egy blogod és most már van egy rongymacskád is tele emlékekkel még ha nehéz is elővenni. Kram! Szilvi

Mami írta...

Minden alkalommal, mikor befordulnék visszanézek, néha túl messzire.
Alapjában véve jól vagyok, jól vagyunk.
Ehhez viszont kellenek a szar napok.

Kösz nektek ,
A visszaigazolás jó.

Viki írta...

Félelmetes, hogy mennyire akár én is írhattam volna ezt a bejegyzést, úgyhogy maximálisan megértelek. Néha az ember besokall egy kicsit, van ez így. Hát nekem sikerült annyira az utóbbi időben, hogy inkább beadtam a jelentkezésemet a kórházba és fel is vettek...

Mami írta...

Kedves Viki!
Szeretnék majd tőled egy beszámolót később, milyen a kórház...én is gondolkozom a váltáson, nyár végére lesz aktuális.
Lehet róla szó?

Névtelen írta...

Rozamami, nalunk ma halt meg egy bacsi. En scak ket honapja dolgozom idosotthonban es ez az elso eset. Dragonlady linkelte be nekem a posztodat, sajnos nincs idom rendszeresen olvasni, a Hataratkeovel sem erek a vegere.

A bacsi nem allt valami kozel hozzam, alig beszelt, csak elvolt szegeny, amiota elkezdtem dolgozni. Tudom viszont, hogy lesz majd ido, mikor valamelyik kedvenc nenim vagy bacsim megy el, arra majd kulon fel kell keszulnom. Most egyelore azzal a gondolattal baratkozom, hogy akarmikor halva talalhatok valakit reggel, ha bemegyek hozza, nem szabad, hogy megijedjek, hanem higgadtan kell majd viselkednem.

Csak ennyit akartam mondani hirtelen, nagyon egyutterzek veled es minden jot kivanok a tovabbiakban.

Muscari

Mami írta...

Köszönöm...
És üdv itt nálam.

Viki írta...

Szia! Persze, hogy lehet róla szó, de azt most megmondom, hogy ha nyár végén lesz esedékes, akkor már most kezdj el nézelődni, mert elég ritkán lehet kifogni olyat, hogy külsőst vesznek fel. A legtöbb kórházi álláshirdetés csak NHS dolgozóknak elérhető, csak azok jelentkezhetnek, akik valamilyen formában már az NHS-nek dolgoznak, akár temporary, bank vagy permanent. Ja és hónapokig tartó folyamat. Január első napjaiban adtam be a jelentkezésemet egy konkrét álláshirdetésre, március 4-re hívtak be interjúra és április közepén-végén lesznek a kötelező manual handling, stb oktatások. Újra kötelező CRB, egyenruha, referenciák leellenőrzése... Ezer százalékig biztos vagyok, hogy a januárban beadott jelentkezésemmel júniusnál előbb nem fogok dolgozni, de lehet, hogy később. Az NHS Jobs oldalát nézd, oda kerülnek fel a kórházi hirdetések és csak ott lehet jelentkezni is.

Mami írta...

Kösz Viki.
Megvárom míg munkába állsz, és várom, milyen ott a helyzet...
Nekem közben még egy kis papírmunka van az NMC-vel. Meglátjuk.
Kinéztem magamnak egy egészen mást is a kórházban, de csak nyár végére akarok váltani. Ha eltart decemberig hát eltart addig, nem sietek sehová.
Kösz az infot anyway...

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...