Amikor azért kezdek  pityeregni a telefonban, mert a férjem váratlanul egy órával előbb jön ebédelni és még neki se álltam főzni, akkor tudom, hogy közeleg az év vége. Pedig nem szokott megverni áztatott kötéllel, ha nincsen kész a kaja, szóval nem tudom az okát miért ez volt a kiváltó ok.

Olyan vagyok mint egy kerge állapotos nő, aki képes sírva fakadni mert a szomszéd felseperte a járdáját. Nagyondurva.

Asszem van rajtam egy csap, konkrétan becsatlakozik a könnycsatornáimba. Ha túlcsordulok, elbőgöm magam mint a múltkor a madártej miatt. Valahogy mindig a kajával van kapcsolatban, de tényleg... ez megérne valami pszichomókus nyomozást.

Na mindegy, ma új nap van és főzök finomat (mondomén), (nagyon várjuk a Tableno és kedves neje által prezentált panamai csülök megkóstolását) este megyünk a moziba Balukapitánnyal, utána meg lent a városban megvárjuk az éjfélt... már ha drága Frank (vihar) kitombolta magát. Sokadszorra törtem a fejem, honnan tudják, hogy Frank és nem mondjuk Paul, de mindig elfelejtek utánanézni...

Elképesztő mi volt az éjjel. Hagyott is nagy ramazurit maga után. Nagyon ritka a vihar errefelé, de ha jön akkor eléggé tombol itt a tenger mellett. Több utat is lezárnak ilyenkor a parton olyan magas vízfalat csapnak a hullámok, ráadásul jó nagy dagály is volt. 

Most reggelre meg - még a levél se rezdül. Süt a nap, kék az ég, ami jó mert kb. három hete nem láttuk a napot. Ez a tél kissé sötétre sikeredett.

Hol is voltam? Jah mozi... Star Wars végre. Tudom, vannak akik ezt nem tudják értékelni, azoknak nem is fogom tudni elmagyarázni. Ezzel zárni az évet nekünk maradandó élmény lesz.

A férj szabadnapos holnap, én viszont megyek dolgozni. Már csak kettő napot, ez felvillanyoz, mert nekem még van szabadságom amiből az egyik a jövő hét, egy márciusra marad, kell a költözéshez. Remélem anya tud jönni, mert semmi kedvem ezt az egész költözősdit megint egyedül levezényelni.

A férjre, akire amúgy mindenben lehet számítani, a költözésben sajnos nem annyira. A dobozok és a rendetlenség kapcsán fellépő pánikrohamot és stresszt nem tudja kezelni és vagy kapkod és hülyéket kérdez, vagy bénultan ül szóval inkább csak el szoktam zavarni az útból.

Emlékszem mikor egyszer barátokkal a nappalinkat tettük rendbe még Magyarországon. 

Egy délután alatt megvolt a tapétázás-padlózás. Ő ott addig lábatlankodott míg elküldtük a kocsmába sörözni meg kompjútert javítani, ráadásnak lejátszhatott még egy két pinball partit is, csak ne legyen láb alatt meg ne mondogassa öt percenként "mikor lesz ez kész" meg hogy "sose lesz itt rend"...

Az biztos, hogy a következő év néhány dologban fog változást hozni. Először is a költözés ugye. Aztán a vállalkozással is szeretnénk újabb lépcsőre lépni. Nekem is van egy kis dédelgetett ötletem, de erről még semmit. Állampolgárság ügyben is elkezdünk ténykedni.

Januárban egy régi barát jön szerencsét próbálni. Májusban is lesz vendég.

Nyáron pedig apának vinnék virágot.