2013. szeptember 2., hétfő

Fura szeletek rólam

...avagy repedthere, songoku és a többiek.

Írtam egy hosszú bejegyzést a zenéről és arról miért szeretem ( sőt egyik kedvencem ) a Maximum the Hormone -t, de rájöttem, hogy csak mentegetőzöm. Évek óta hallgatom őket, de eddig még senkit (!) sem sikerült meggyőznöm arról, hogy zsenik egytől-egyig.
Röviden: basszusgitáros fenomenális, a dobos vagány, kitűnő zenész csaj, a repedthere srác ( a férj így hívja ), elképesztő adottságokkal bír ( lehet próbálni öt percig utánozni, a visítást meg a hörgést, nem kell egy egész koncerten át, nem fog menni), " songoku" - nak ( szintén a férj nevezi így ) meg k..jó hangja van,  az egész banda tök kreatív, a zenéjük energiabomba. Különben meg minden japán őrült, és ez nekem piszok szimpatikus.
Érzékenylelkűek, Kozsó- és Ákosrajongók rá se keressenek, klárinéniknek sem ajánlott.

 Na és ezek után képzelhetitek, hogy néznek a gyerekeim, mikor a vasárnapi ebéd főzése közben EZT meg EZT tolom magamnak...a fejemet csak azért nem rázom, hogy ne kerüljön haj a kajába.

Remélem nem iratkozik le rólam senki, hogy ezt így a nagyvilág elé tártam :) .

2 megjegyzés:

Nayah írta...

Köszi, tetszik. :)

Mami írta...

Nahát! Nem hiszem el... :)

A hármas szoba

Belépve vidáman köszönt az új lakó, Derek gáláns úriember benyomását kelti. Teljesen fehér haját jól kiemeli az égszínkék, keményre vasalt i...