2014. január 17., péntek

Szössz

Bemegyek a Joan-hoz. Imádom az öreglányt. Ahogy szoktam bekapok egy csokigombot a tálkájából az asztalról. Ahogy szokta - minden nap - így szól:
-...have a bar in the top draw Fluffy. Help yourself... ( Fluffy - ez én vagyok, a hajam miatt így hívnak a munkahelyemen, lassan már mindenki. Egyik régi mamómtól kaptam a nevet, aki azóta már nincs velünk.)
- Thanks Joan, but I try to remind my shape...
- well...the round is also a shape...

(- ...van tábla(csoki) a felső fiókban Bolyhoska. Szolgáld ki magad...
- Köszönöm, de próbálok vigyázni a formámra...
- hát ...a kerek is egy forma...)

2 megjegyzés:

Timi írta...

Nem tudom, elment e a hozzászólásom, a gugli bekeményített, most lehet hogy van egy másik ehhez hasonló is, akkor bocsánat :) Az ilyen helyes kis megjegyzéseket, megállod kuncogás nélkül? :D

Mami írta...

Soha... A legjobb barátaim a nyanyók. Óriásiakat szoktunk nevetni együtt. A humor, az önirónia, és az ezen keresztül sugárzó életbölcsesség árad belőlük. Sok ilyen történetem van, majd egyet-egyet megosztok veletek.

A berögzülések kirögzítése

Az munkatársam esküvőjére készülve az ebaylistámon nézegetem - így fizetés után - a cipőket. Órák telnek el, végül beteszem a kosárba a lego...