Ja BUÉK

Meló, papírmunka, meló, papírmunka.
Doki, szemészet, szuri, genetika, vérvétel, szemészet.
Néha tökömtele feladom, néha meg leszarom. Ülök ott és várok szép türelmesen a soromra, mindig egy másik folyosón, mindig egy másik helyen. A szemklinika összes rendelőjében voltam már, minden szkengépen lecsekkoltak és minden szuriszoba minden liftesszékjét kipróbáltam már az elmúlt fél évben. Erikanéni (dokim Abasabaobamasa vagymi) bekeményített, mer mostantól kéthavonta nézi meg a szemem (a szkenképet mindig) viszont a szurikat gyakoribb időpontokba tette és mindegyik után azonnal beírnak a következőre, úgy hogy nem telefonon kell időpontot kérnem szépmuzsikát hallgatva húsz percig.
Itthon meg meghalt a szárító, általában szalad a ház mer sose vagyok itthon és najóvan majd ez is lecseng egyszer, jah és voltunk könyvelőnél is sajnos - jó sok adót kell befizetnünk a hónap végéig.

Egyéb:
Lett egy isteni barnásnarancs Lasula pulcsim és egy leopárdmintás szürke Capsule másik és mindakettő iszonyat jóláll. A Lasulából vennék még egy rózsaszínt is, de mosnincspézzem. Meglett végre a Mangos táska is, igaz másik színben mint amit szerettem volna, de a kálváriámat tekintve már így is jól vagyok, hogy legalább valamelyiket megölelgethetem.
A Tamarának köszönhetően (vett nekem egy kisebb zsák fonalat) megint elkezdtem egy csodálatosat, eddig ez a legnehezebb és a legnagyobb kihívás, de már csak emiatt is és csak így érdemes. Nekem. Amit már tudok az nem érdekel, hülye egy természetem van na.
Ezenkívül még az egyetlenegy reggeltőlestig együttöltött szabadnapunkon csavarogtunk egyet, és napoztunk az egyik kedvenc partunkon Blackpool Beachen és ott, a Venus kávézó teraszán ittunk teát és kapuccsinót, valamint csináltunk irigylésreméltó szelfiket és borzasztó jól éreztük magunkat.
Kurvamenők vagyunk nem??

Február elején egy hét (az utolsó a hat hétből) szabira megyünk a férjjel és eljön a semmitevés és csavargás ideje.


Tudom, bocsánat, lemaradtam magamtól nagyon, de igazán muszáj kicsit kidepiznem magam, mert jön a tavasz és csillogni akarok akkor már és sokat nevetni. A tél való a depizésre.

ÓÓÓ majdelfelejtettem. Megjött a karácsonyi ajándékba kapott géntérképem eredménye (ha a Kriszti nem szól el is felejtem - ő is ezt kapta amúgy :) )
Hát lehet azér éreztem magam ufónak otthon mindig mer kb fél deka keleteurópai van bennem csak.
Árja vagyok na. :)