2014. augusztus 28., csütörtök

Most aztán tényleg nem történik semmi, és mégis sok az esemény.
A főnököm mélyrepülésben van, egyszerűen mert öregszik. Egy ideje tartottunk már attól, hogy ez csak rosszabb lesz és valami baj származhat a feledékenységéből és a bizonytalanságából. Ennyi idősen már rég nyugdíjba kellett volna mennie, de sajnos nem az a tipus aki beismeri akár mások, akár önmaga előtt, hogy már nem kompetens. Be is következett amitől féltünk, nagyon úgy néz ki, hogy elveszik a pinjét és indítványozzák a nyugdíjazását.
Ezzel mi is változások elé nézünk, hisz bár ő marad a tulajdonos, egy menedzsert ki kell majd nevezni helyette, aki a továbbiakban vezeti a helyet. Ha ebbe nem egyezne bele, még mindig ott a lehetőség, hogy bezár a bazár és mindenkit szélnek ereszt. Ez még nem akut dolog, nem lehet csak úgy forrón enni a kását, de kinéznek a változások. Kicsit szeretem ezt, kicsit meg nem.

Nem sokára kezdem az NVQ3 tanfolyamot, ez olyan fajta végzettséget ad ami lehetővé teszi, hogy kisebb vezetői státuszban tudjak később elhelyezkedni. Azt gondoltam, kicsit drága, talán tavasszal nekiláttam volna, de egy véletlen (vagy talán nem is annyira véletlen) folytán felgyorsultak az események.
Lisa barátnőm, aki nálunk a training manager megszervezte, hogy a training office kifizeti négy ember NVQ3 tanfolyamát, úgy mint ha egy student loan (diákhitel) lenne, visszafizetni viszont csak akkor kell, ha ennek a végzettségnek megfelelő beosztásban évi legalább 22 000£ a fizetés. Külön megsúgta, hogy ezek után két embernek még az NVQ4-et is kifizetik azzal már care home managerként is lehet dolgozni. Hogy ki lesz az a kettő, azt a vizsgateszt eredményétől teszik függővé.
Rohadt mázlim van, hogy bekerülhettem a négybe, mert azt meg a főnök ajánlása döntötte el, szóval nagyon össze kell szednem magam.

Többi fontos hír röviden: gyerekek szombaton érkeznek, én holnap délutános vagyok, Balikámat meg megbíztam, hogy míg hajtom a mókuskereket, nyerjen meg nekem az ebayen egy meseszép Marks and Spencer pulcsit, hogy ne fázzak a télen.
Az ebayen nagyon ügyes voltam én is a héten. Egy rég vágyott fekete kabátot sikerült vennem outletből öt kemény fontért, eredetileg ötvenöt volt az ára, valamint két táskát, mindkettő borzasztó flancos és alig várom, hogy partyba vihessem őket. Az is lehet, hogy két táskával megyek, mert választani nem tudnék melyik a szebb.
Ilyesmi örömök érnek engem mostanság.

Egyébiránt meg hulla fáradt vagyok, nyár végi gyógyszer és eszközleltárat kellett csinálnom, telt ház is van, meg valami ronda légúti fertőzéshullám amitől a mamók betegek is meg zavartak is. Balikáméknál is diliház volt a héten, alig voltunk együtt azt is csukott szemmel.
Mondta is ma hazafelé, hogy a monyója telisteli, úgyhogy szombat este elvisz séta-vacsora-séta házassság rendbentartási beszélgetésre.

A karácsony előtti kötelező két hét szabimat kiírtam, de sopánkodom is magamban, messzi van még november vége.
Sebaj ez a hétvégém szabad, van munka a lakáson meg magamon, másfél nap bezta elmegy rá, de marad fél nap pihenni.
     Csak a szemöldököm lesz fél óra legalább, kezdek már Brezsnyevre hajazni...
borzasztó...de legalább nem csak az eszemet örököltem apámtól.

3 megjegyzés:

Poszáta írta...

A poszt akkor lenne igazán tökéletes, ha láthatnánk a szépséges táskákat, ha másképp nem, hát fotókon... Gratula a tanfolyamhoz!
Szilvi

Mami írta...

Ha megérkeznek megmutizom. ;)

Névtelen írta...

Háhá, tudtam én, hogy benned van a potenciál! :)

tableno

Öregedel

A férj ma vett fülpiszkálót (hivatalosan fültisztító pálcika), mert anélkül a férfiak nem tudnak élni nagyon. Hiába próbálom magyarázni, hog...