2019. szeptember 30., hétfő

énHelikopter

Nagyon régóta kikívánkozik belőlem valami. Már tavaly is írtam egy posztfélét, aztán - mivel összevissza csapongtam - kitöröltem. Ez nem jelenti azt, hogy most nem fogok összevissza csapongani, és még azt sem tudom, hogy kikerül e ez a poszt egyáltalán, lehet, hogy még rágom pár napig. Mert aki akarja, az érti ez igaz, de aki akarja az félre is érti.

Nagyon sokáig gondoltam azt, hogy a véleményem az enyém és ki a tököm kíváncsi rá amúgy... Mi itten a papával megkonverzáltuk már sokszor ezt az egészet, de valahogy mindig úgy tűnt a végére, hogy mi vagyunk a helikopterek... és mégsem... és ha mégis mégsem, akkor is úgy gondolom, hogy hülyék vagytok. Ti mindannyian akikről ez a poszt fog szólni.
Ma reggel a kormoránosmagyarnaklennihúdejó szám jött a fészbukk videosávomra - ami amúgy a haénrózsavolnékra egy átirat vagymiaszar... nem is tudom igazából.
Ja igen tudom, minek nézünk fészbukkvideósávot... Azért mert néha hülyülni kell. Ha másért nem akkor azért, hogy tudd mi van és hol van, és tudd, miért vagy te a helikopter.
Szóval olyan hányinger kapott el, hogy egyből nekiláttam megírni, miért ti vagytok a hülyék...
... és nem. Nem kellenek a hazaköpködős névtelen levelek a postaládámba, köszönöm. Én ezt OTTHON Magyarországon élve is így gondoltam és aki olvas, vagy ismer tudja, hogy bár a véleményem időnként változik és felülíródik, mint mindenkié (aki normális) konkrétan ebben az elmúlt több, mint kilenc évben amióta ITTHON vagyok semmit sem változott.
Az indulatomat nehezen fogom káromkodás nélkül posztba önteni, de megpróbálom. Majd írok a csúnya szavak helyett valamit. Naszóval:

Magyar vagyok. Tetszik, nem tetszik én is magyar vagyok és valószínűleg az is maradok életem végéig, ez van. Ez olyan mintha azzal a piros jellel a seggemen születtem volna, rajtam ragad és nem is tehetek róla. Le vagyok pecsételve véglegesen. Nem lehet félkrumplival leszívni, átstencilezni, photoshoppolni...
Lássuk viszont mi szól ellenem.
Nem érzem magam összetartozónak... én akkor ilyen egyedülmagyar vagyok... Jah, hogy olyan nincsen? Hát van. Fogadjátok el.
Nem ünneplek és nem tűzök kokárdát (nem azért mert baj van vele, ez az én saram vállalom).
Nem járok focimeccsre, (sőt kövezzetek meg: utálom a focit) szetjánosbogár-rajzásra az alcsúti arborétumba, egri és gyulai várnapokra. Nem tudok hátrafele (előre se) íjjazni se lovon se ló nélkül... lovon még ülni se tudok, mert kurvamagas állat (próbáltátok? csak kérdem). A bugaci ősök napján se voltam sose és bár egyik nagyapám csikós volt nemtom hogyan kell karikásostorral rittyenteni.
TragoMillsben ültem életemben először kisvasúton, mert a férj imádja az összes vonatokat, és ott ültünk az elsőben és mentünk körben a coop market meg a játszótér között, és azt éreztem amúgy akkor, hogy nem vagyok mégse normális, hogy csak vécépuNpáért és cserepes virágért jöttem és itt kuporgok körbekörbe...
Ugyan a négy gyerek nálam teljesítve van, de mint tudjuk csalás van a dologban, és nem szültem a kövérnek unokát (MÉG).
Nem egyezik a véleményem.  Az oktatási rendszer egy fos, az egészségügy egy még hígabb fos... szerinted nem tudhatom. Szerintem meg de.
Nem érzem magam emocionálisan felfűtöttnek kettőspont felsorolás, sem a himnusznál, sem a médinhungárijánál, se ibolyamagyarországánál, se pedig a honfoglalósnál és a sor tetszőlegesen folytatható a nyálabbnál nyálabbakkal. Nekem a nyálon lőtt lányban több művészet van, sajnálom.
Ugyanígy én bródyt és konczsuzsát se hittem el, csak egy ideig... úgy huszonévem közepéig ...Nincsen velük nagyabaj, csak óvatosan találták meg mindig azt a fajta megalkuvós sávot ahol táncoltak... őőő illetve énekeltek. Langyos lázadásos az is.. szerintem.

Nem vagyok felháborodva és érzem magam elárulva a vikidál miatt és nem hiszem azt, hogy a gyarlóság csak egy oldalról magyarázható. Semmi megbeszélendő és megtorlandó nincsen abban, hogy ki volt ügynök és ki nem, mint ahogy  az sem érthetetlen, ahogyan apám a parkettát lopta haza a vállalattól egy ifányi homok alatt, ahogyan nem kell elmagyarázni azt se, hogy előbb műtöttek (műtenek) hetvenezerért. Szóval szerintem mindenki fogja be és sepregessen tovább...
Nem vagyok tökéleteslelkű, mindigjótakaró, templombajáró, egyistenbenhívő, aki lesz...pna... ohh pardóón, nem sikerült nem káromkodni asszem feljebb is elpottyantottam már valamit...
Nem hiszek a nagyonnagymagyarország visszaállításában, soha nem is hittem... és nem azért mert nem fáj trianon - bár nincsen CT felvételem tőrrel a mellkasomban, az  autón sincsen matrinca - és nem tudom a székelyhimnusz szövegét és székelykaput se tudok faragni. Na mondjuk ezt nem gondoltam, hogy ennyi hiányosságom van ezen a téren, ha lesz több időm, kicsit próbálom majd behozni.
Nem hiszem, hogy a magyar nőként lexebb vagyok és nem hiszem hogy a pörkűtt a legjobb kaja.
Nekem a naptár nem kalendárium, a gyerek nem gyermek, a nő nem asszony és a zászló nem lobogó.
Nem köszönök adjonazistenjónapot és áldottreggelt és mint aztat már egyszer megírtam, a legtöbb magyar hagyománytól a hideg ráz pl. húsvéti locsolás ha valaki még nem tudná...  Nem a konyhában van a helyem ekcsölli és nem szégyellem magam - sőt a férj se - hogy hivatalosan magasabb az órabérem mint neki. Büszke rám.
Túl elfoglalt vagyok, hogy megtanuljam végre a rovásírást... énvétkem, énvétkem, énvétkem...
Imádom a kólát, mert én sajnos nem vagyok makulátlan.
Az előítéleteimet mindig próbálom gyökerestül csupálni széjjel, mert nem AKAROK senkit elítélni és megítélni... és most mégis azt teszem...

...apropó, amúgy ez nem a mindenható dóga vóna? Csak kérdem... szerintetek amúgy... hmm, végítélet, bíráskodás stb... ez nem ilyen alaptételféle arrafele? Ha már a bibliai tanokra építitek ezt az új nemzetet, akkor azt a vaskos könyvet nem kéne az alapba beledobálni a törött sörösüvegek mellé? Mert legalább akkor addig is a kezedbe fogod.
Jah. hogy a bibliát sem kell szó szerint venni? Akkor lehet mégsem tudom rabszolgának eladni a lányaimat...
Jah, hogy értelmezés kérdése? ... és ki mondja meg, hogyan kell értelmezni?


Bakker tudommámivan... Átagymosott liberálbérenc lettem...
... én esküszöm próbálok ellene harcolni, de nem könnyítitek meg a dolgomat...


Az kéne, hogy egyre kevésbé érdekeljen/keserítsen el mi történik ott, csak sajnos utolér... és nem csak a videósávon.
Tudjátok miért? Azért mert magyar vagyok.

Magyar a Futrinka utcából ha úgy tetszik... és én ma ezért dühöngtem... mert amit a legjobban gyűlölök ebben az egészben, hogy én azért ne szerethessek népdalokat az egyik oldalról, (amiket a gyerekeimnek énekeltem altató helyett, ) mert a kárpátia vagy az ismerős arcok feldolgozta, vagy azért ne olvashassak egy könyvet, ne nézhessek meg egy színdarabot mert azzal képet adok magamról, buzievagyok,... miatök van????  A cigányzene hungarikum, de csak a rádióból mert szaga van?
Bazmegébredjetekmáfel... nézzétek már meg kik ülnek az első sorban a vasárnapi miséken ... Én láttam.
Ezt a posztot akkor most ilyen comingout- ként is fel lehet fogni?
Lehet fekete listára tenni. Lehet kiiktatni. Lehet letagadni. Lehet lesikálni a seggemről azt a piros foltot.
...még akkor is ha az egyik dédapám osztrákhuszár vagymivolt... attól még magyar maradok...
és még le is merem írni kisbetűvel... (mert amúgy MELLÉKNÉV és NEM fokozandó...)

Nem tudom és nem értem a politikát annyira amennyire kellene. Nem érdekel eléggé  orbán és az ellenzék se, ez az  egész szar ami ott folyik már cirkuszba való. Innen nézve az egész egy nevetséges kirakati színjátéknak hat, csak sajnos elkeserítő mikor a közönség abbahagyja a röhögést és rájön,  hogy ez az egész tökkomoly.

... és akkor most rájöttem, hogy szar van a palacsintában. ÉN nem akartam bíráskodni mégis bejöttem az utcába megin... de akkoris... Viccet csináltok az én hazámból. Egy rossz viccet.
Csesszétek meg.



Maradok Helikopter:
 Róza de Magóg




... jah és mielőtt nekiláttok szurkálni a szalmababámat, ennek az egésznek semmi köze a hithez, mert az ugyanúgy én dógom mint a kóla meg a szex.
Na megyek mert a Bali szalonnát süt...

...magyart... a lengyelbótból.


Ti meg menjetek hallgassatok ákost szülés közben a kisvonaton lovagolva. Bazdmeg.

12 megjegyzés:

gyongyviragkata írta...

Nem tudom,hogy fogsz-e biralo kommentet kapni (kivancsi vagyok aze:))
Mi 13 eve, amikor neki indultunk 3 gyerekkel Ausztralianak (nem igen tudtunk angolul, es meg kulfoldre se jutottunk el sosem!) ugyanigy ereztunk, es a mai napig detto ezeket gondoljuk amiket leirtal.
Nekem meg a sajat csaladom is utalt es utal a mai napig, hogy en sosem ereztem, hogy maradnom kell, mert magyar vagyok es a gyerekeimbol nem akarok nagymagyart nevelni. De mit is varhatnek egy olyan csaladtol akik a kisvasutasra szavaztak...
Es hidd el, azok akik eljottek, azok ertelmesen tudnak gondolkodni es LATNI mi van Magyarorszagon. Azok akik maradtak, azok tudatlansagbol csak legyenek magukra buszke nagymagyarok....es kopkodjenek csak rank :)
Azert szomoru ez nagyon, hogy igy van. Kiba...ott egy "nemzet" ez.

Christine írta...

Nem vagy egyedül a véleményeddel. Engem is hazaárulóztak már. De kb. leszarom. Én attól még magyarnak tartom magam. Akkor is ha nem érdekel március 15. és ha hányni tudnék a nagymagyarország logótól. Akkor is ha fiamba nem veretem bele erővel a magyar himnuszt. De cserébe legalább megtanítottam magyarul beszélni írni és olvasni. (Ami tekintve mennyit élt otthon nagy szó.) De a húsvéthoz a locsolás nekünk se tartozik hozzá, viszont én könyvet olvasni mindig magyarul fogok. Én nagyon sokáig nem akartam elmenni, merthogy én magyar vagyok. Aztán mikor teljesítettem...hogy is mondják manapság ja igen a női princípium-ot vagyis szültem végre egy gyereket.Na akkor döbbentem rá, hogy baszhatom én a hazaszeretetemet, meg a magyarságomat, ha az országomtól megdögölhetek. Így hát végül inkább eljöttünk. Jövő tavasszal lesz húsz éve már. Mondhatnám hogy vissza se néztünk, de nem lenne igaz mert vissza kellet néznünk pár év múltával. Ha másért nem azért rájöjjünk semmi nem változott, még mindig nem számítunk, az embernek a tudásának még mindig nincs értéke. És én rájöttem tényleg nem akarok ott élni, egy országban ahol csak elvesznek tőlem, de adni nem adnak soha, ahol csak kötelességeim vannak de jogaim nincsenek. Ezért eljöttünk újra és ezúttal már tényleg nem néztünk vissza. És megtanultam leszarni ki mit mond. Mert ez akkor is az én életem és élni szeretném.

Mami írta...

A ki mit mond-ot én is leszarom, mostanra már csak kicsit csesz fel a mocskolódós email, de a férj kávéja után rendbe vagyok.
Ami a facebook-on szembe jön az más. Nem nagyon tudom kikerülni, bár próbálom. Aztán néha mégis azon az állásponton vagyok, hogy jobb tudni mi van, egyrészt, hogy ne hülyüljek el, másrészt, hogy lássam mennyire hülyül más.
Nem tudom mi lenne a jó.
Azt szeretném ha a gyerekeim-unokáim inkább ide jönnének. Remélem sikerül.
Nekem rajtuk kívül csak a tó hiányzik. Az a fránya Balaton. Mosmá lassan abból se marad sok... :(

Bóbita írta...

Számomra érthetetlen, hogy mi paprikázott így fel.

Mami írta...

Nem esik meg gyakran. De legalább kint van...

Bóbita írta...

Jó, de szeretném érteni, hogy mi bánt, vagy bosszant. Tán azért nem veszem észre, mert én már immunis vagyok, hogy minden vacakul megy itthon, nem tudom, ezért érdekel.

Mami írta...

Semmi nagy... felbosszantott az emberek hülyesége és néha még van olyan aki email-t ír és kiborítja a bilit. Már nem fogok bosszankodni többet, mert csak kukázom és nem fogom elolvasni. Meg a kormorános fészbukknóta.
Ezt egy hónapja írtam, és azóta megint jött egy email. De már nem érdekel. Kifüstölögtem magam.

Bóbita írta...

Szerintem, túl sokat nyelsz a munkahelyeden. Az ottani gondok feszítenek belülről. Kívánom, hogy tényleg minél előbb el tudjál onnan jönni, mert ez megbetegít. A legfontosabb, hogy csodálatos családod van és szeretitek egymást! :)

AtonHotep írta...

Nem találom az állva tapsolós mém linkjét (meg nem tudom, hogy blogger-nél be lehet-e illeszteni)
Egyetértek minden betűvel amit írtál :D

Mami írta...

Azért jó, hogy még vannak akik egyetértenek. :)

Névtelen írta...

Kb. én is így gondolom. Üdv a Németországból.

Mami írta...

Hátakkómegjó. Üdv neked is.

Tej, kiskanál, univerzum

 Megint az van, hogy szombat reggeli közléskényszeremet pár mondatba kell sűrítenem. Addig is fogalmazom majd a fejemben amíg ideérek, viszo...