2014. június 26., csütörtök

Híreket mondunk

Olívia mától augusztus végéig egy kicsike szállóban (20 szobás) dolgozik. Reggeliztet és vacsoráztat.
Tök magától küldözgette az önéletrajzokat, ment interjúra, a tegnapelőtti próbanapra.
Ma van az eslő napja. Komolyan meglepődtünk rajta, milyen talpraesett, nem azért mert megbízhatatlan vagy valami, csak ő mindig olyan mimóza fióka volt, aki a fészekmelegben érzi jól magát.
Holnap bankszámlanyitás - legalább olyan büszke magára, mint a Nóri volt még az első napján.
A Nóri félallásban suli mellett tolja tovább a szekeret, újabban (kb. négy hónapja) a KFC -ben, de most nyárra amíg nincsen suli még egy fish and chipsesnél is dolgozik part time-ban. 
Tamara meg itthon mérgelődik, hogy sose lesz 16.
Ezt aztán nem is gondoltam volna.






Egy hírrel még adós maradok, a nagylányról is fogok tudósítani remélhetőleg mihamarabb, de most mély hallgatás egyelőre. Előljáróban annyit, hogy boldog.

3 megjegyzés:

Timi írta...

Húú de jó! Klassz gyerekek :) Joggal vagytok büszkék, rájuk. Sokszor aggódva nézem az enyémeket, mennyire babák még, a 14 éves is. Önállótlanok, és nem tudom hogyan segítsek nekik, hogy bátrabbak legyenek, Szeretném ha lennének sikerélményeik.

Névtelen írta...

Gratulálok a talpraesett lányzókhoz! Azért kíváncsi lennék, itthon milyen lehetőségei lettek volna ugyanekkor...
Zöldeketbeszélek

Mami írta...

Szerintem semmilyen. Újságkihordás fillérekért, vagy feketemeló, ahol vagy kifizetik vagy nem. A nagylány egyik nyáron (18 évesen) másfél hónapig melózott egy gyógyszergyári laborban. Annak ellenére, hogy ismerettség útján került oda, nem fizették ki. Annak ellenére, hogy hivatalos melónak indult, nem jelentették be.
Két hónapba telt mire a fenyegetőzés eredménnyel járt, de vannak olyan diákok, akik azóta sem kapták meg a pénzüket.
Reggel ötkor kelt, este hat-hétre ért haza. Piszok csalódott volt, pedig imádja a labort.

A berögzülések kirögzítése

Az munkatársam esküvőjére készülve az ebaylistámon nézegetem - így fizetés után - a cipőket. Órák telnek el, végül beteszem a kosárba a lego...